- 1 - 𝗧𝗵𝗲 𝗰𝗿𝗶𝗺𝗲𝘀 𝗼𝗳 𝘁𝗵𝗲 𝘁𝗿𝗼𝗼𝗽𝘀 [Haikyuu!! ff]

~6~

- Remélem nem maradtunk le semmiről - vigyorgott Suga a meglepett arcokon.

- Ti... Ti meg mit kerestek itt? - kérdezte totálisan ledöbbenve Kuroo, miközben a Karasuno megmaradt tagjai kiszálltak a kocsiból.

- Miután említetted mire készültök, végül úgy döntöttünk mi sem maradunk ki a buliból - mondta Daichi, miközben kiszállt a volán mögül.

- Nem hiszem el, hányan vagytok még? - szakadt el Oikawánál a cérna, majd meg sem várva, hogy felúcsódjanak az emberek a döbbenetből előkapta a pisztolyát, és tüzelni kezdett. Csupán egy másodpercbe telt, mire társai is így tettek, a Karasunós srácok pedig fedezékbe húzódtak a kocsi és dobozok mögé, és onnan támadtak vissza. Természetesen Kuroonak sem kellett több, felkapta a földön heverő pisztolyát, majd fedezékbe húzódva elröhögte magát a sors iróniáján. A hangzavarra Bokuto is felpattant, és miután realizálta, hogy mi történik, Kuroo mellé húzódva betárazta a gépfegyverét.

- Honnan kerül ide a Karasuno? - kérdezte társától.

- Nem tudom, egyszer csak megjelentek. Huh, ember, jól kiütöttek - fintorgott Kuroo a Bokuto fején lévő csúnya sebtől.

- Pff, ha látnád a te fejed... - röhögte el magát Bokuto, ami Kuroora is átragadt.

- Szexi, mi? - poénkodta el a helyzetet a fekete hajú, holott pont egy lövöldözés kellős közepén ültek.

- Ja, de tudod mi lenne szexibb? Ha szétrúgnád Oikawa seggét - vigyorgott gonoszul a bagoly, majd egy gyors ökölpacsi után szinkronban kiléptek a doboz két oldalán, és bevetették magukat. Útközben Kuroo látta, hogy Tsukishima is újra akcióba lendült, és az ablak biztonságos takarásából szedte le az embereket. Csupán egy pillanatra nézett a fekete hajúra, s egy "Jól elintézted magad, idióta" mosoly után újra a sniper teleszkópjába nézett. Időközben Yaku is előkerült, csurom véresen, viszont mivel egyből birkózni kezdett az egyik sráccal, több mint valószínű volt, hogy az nem az ő vére.

A Karasuno megjelenésének hála fordult a kocka, és most ők álltak előnyben. Daichi könyörtelenül menetelt előre, s közben Suga valamint Asahi fedezte. Hinata kihasználta az adrenalin túltengését és olyan gyorsasággal mozgott, hogy alig lehetett észre venni, valamint Kageyama a kocsi biztos fedezékéből szedte le az embereket Tsukkiéhoz hasonló módszerrel. Többen keveredtek közelharcba is, mint például Lev, akire egyszerre hárman támadtak, vagy Bokuto, aki mindenképp le akarta ütni Terushimát.

Egy darabig egész jól működött a dolog, mindenki a kijárat közelébe került az esetleges menekülés végett, így két oldalra szakadt a raktár. Oikawáék kétségbe esetten próbálták őket megakadályozni a menekülésben, mivel nem tudódhatott ki, hogy mi is történt ott, és hogy mire készülnek. Viszont ez egészen lehetetlennek tűnt, míg nem Kuroonak a következőt nem mondta Akaashi.

- Srácok, baj van. Három nagy autó, tele Shiratorizawásokkal, és Ushijimával az élen közelednek a bejárat felé - mondta Akaashi feszülten.

- Basszus, az nem jó. Az rohadtul nem jó - sziszegte Kuroo, majd vetett egy gyors pillantást az ajtóra, amin másodperceken belül berobbanhattak Ushijimáék, bekerítve őket, valamint a végignézett a társain, akik csak arra vártak, hogy mikor lépnek le.

- Daichi - ragadta meg a Karasuno vezetőjének vállát, ezzel lehúzva maga mellé az autó mögé. - Gáz van, jön a Shiratorizawa. Le kell lépnünk, de gyorsan. Működik még ez a tragacs?

- Nem hiszem, szitává lőtték - mérlegelte a helyzetet Daichi.

- Akkor mindenkinek a mellék ajtókon kell kimennie két oldalt. Számítok rád - mondta jelentőség teljesen, majd egy gyors biccentés után megindultak a két ellenkező irányba. Mindenkihez eljutott a visszavonulás híre, így lassan elkezdek az ajtók felé hátrálni, persze úgy hogy végig fedezékben maradjanak. Mielőtt viszont kijuthattak volna rajta, a Shiratorizawások feltépték azokat, a főbejárattal együtt, s ezzel végleg elvágták a menekülés útját.

- Na mi van Ushiwaka? Időben érkezni luxus? - tett szemrehányó megjegyzést Oikawa széttárt karokkal.

- Én úgy látom pont időben érkeztem - nézett szét a terembe, egyből felmérve a helyzetet.

- Igaz, de jobban örültem volna, ha kicsit előbb jössz. Mindegy, így is minden forgatókönyv szerint ment - legyintett Oikawa, mire Kurooék ereiben megfagyott a vér.

- Hogy érted azt, hogy forgatókönyv szerint? - kérdezte Bokuto összehúzott szemekkel.

- Ugyan kérlek. Csak nem gondoltad, hogy komolyan ennyire pánikba esek pár csitri miatt? - kérdezte Oikawa lesajnálóan, miközben felvette a kabátját, és megigazította a véres ingét.

- Te tudtál róla... - ámult el Kuroo, mikor leesett neki a dolog. - Tudtad, hogy mikor hányan és hogyan fogunk támadni.....

- Persze hogy tudtam, mit gondoltál? - vonta fel kérdőn a szemöldökét Oikawa.

- És arról is tudtál, hogy Daichiék jönni fognak. Meg Yakuék. Mindennel tisztában voltál, mert valaki elmondta... - mondta dühösen.

- Arra célzol, hogy áruló van köztünk? - kérdezte Daichi meglepetten.

- Istenem, ti komolyan ennyire hülyék vagytok? - nevetett fel erőltetetten Oikawa. - Igen, mindenről pontosan tudtam. A tetőn lévő pápaszemesről, az odakint figyelő mesterlövészről, és a meglepetés vendégekről. És igen, valóban tégla van köztetek... - mosolygott Oikawa élvezve a műsort. Mindenki végignézett a többieken, de egytől egyig úgy gondolták, hogy a másik úgy sem tenne ilyet. Hát nagyot tévedtek.

- Sejtésetek sincs ki az? - kérdezte Iwaizumi meglepetten.

- Kageyama régen a ti csapatotokban volt, nem? - kérdezte meg hirtelen Hinata, mire mindenki az említettre nézett. Mindenki egyetértően "De"-zett, és úgy tűnt meg van az a bizonyos ember.

- Ne már, most komolyan? - kérdezte Kageyama hitetlenkedve. - Tudjátok jól, hogy sosem tennék ilyet...

- Pedig te voltál jóban a gyökérrel. És nagyon úgy tűnik még most is jóban vagytok... - mondta Tsukishima gyanakodva az ablakban ülve, s úgy tűnik róla egészen megfeledkeztek.

- Pedig nem én voltam - tiltakozott továbbra is Kageyama.

- Igen, valóban nem ő volt - nézett szúrós szemekkel Oikawa Tsukishimára, majd visszafordult a többiek felé. - Viszont csalódtam az illetőben, hogy annyi nincs benne, hogy bevallja a társainak. - húzta el a száját Oikawa, majd mikor az a bizonyos személy nagyot sóhajtva előre lépett, mosolyra görbült a szája.

- Bocs srácok, de én voltam az...

Folytatás következik....