10. fejezet

189 10 0
                                    

Kedd. A verseny napja. Szerencsére egész nap otthon voltam. Az első dolgom volt játszani Bambival és Jessyvel. Imádják a sípolós labdájukat. Reggel tízre kellett mennünk a lovardába. Be kellett rendezni a lovardát. Standokat kellett felállítani, az oszlopokra fel kellett kötni a plakátokat és még a csinosítás. Én először lemostam Csodát. Sokkal szebb lett a szőre. Bebogyóztuk anyuval a sörényét és befontuk a farkát. Kifényesítettem a patáit is.
-Nagyon szép lettél.-állapítottam meg, mire ő bólintott egyet.-Néha tényleg olyan, mintha kommunikálnál velem.-mondtam, majd megcirógattam az orrát.
Felnyergeltem és felkantároztam. Erre az alkalomra egy frissen kimosott fekete nyeregalátétet kapott.
-Ella, gyere regisztrálni!-hallottam Jane hangját.
-Megyek!

-Scarlet szemszöge-

Elment. Csoda ott állt és nézelődött. Körülnéztem, hogy van-e ott valaki. Nincs. Odaléptem Csodához.
-Nyugi. Nem lesz semmi baj.
Fogtam a kést, és megkerestem a kengyelszíjat. Nehéz volt elvágni, az biztos. Persze nem vágtam le teljesen. Csak félig. Amint belehelyezi a testsúlyát, leszakad. Jó ötlet volt, Scarlet.

-Ella szemszöge-

Egy órakor kezdődik a verseny, és én leszek a tizenkettedik. Scarlet előtt. Kicsit izgulok, de mindenki nyugtatott, hogy nincs okom rá. Mégis, valahányszor megpillantom Naomi Nickolsont a zsűriben, görcsbe rándul a gyomrom. Ekkor megérkezett Rachel is.
-Szia! És szia Csoda!-köszöntött minket.
-Szia!-mosolyogtam.
-Akkor én megyek a lelátóra.-el is indult.
ELSŐ VERSENYZŐNK HANNAH THOMAS ÉS WHITNEY!
-Jane...-szóltam erőtlenül.
-Igen?
-Mi lesz, ha nem leszek jó?
-Hát akkor, megeszünk téged vacsorára!-elnevettem magam.
Ezzel aránylag sikerült megnyugtatnia. Anya még egyszer odajött hozzám, és hozott vizet.
-Minden rendben?
-Persze, anya!-mondtam mosolyogva.
-Szorítok!-mondta, mielőtt visszament a helyére.
FELKÉSZÜL:ELLA WILSON ÉS CSODA!
-Akkor megyek!-Jane is visszament a lelátóra.
Én pedig felültem Csodára.
-Rendben, kislány. Akkor most legyünk a legjobbak.-Csoda megrázta a fejét. Rachel még integetett a lelátóról.
KÖVETKEZIK ELLA WILSON ÉS CSODA!
Lélegzetvisszafojtva indítottam el őt. Az első akadályok gond nélkül megvoltak. Ahogy a végéhez közeledtünk, Csoda egyre idegesebb lett.
-Nyugi!-nyugtattam, de nem hatott.
A triple barnal egyszerűen megszűnt a tartás a jobb lábam alatt.
Leszakadt a kengyelszíj!
Hirtelen bepánikoltam. De eszembe jutott, hogy ettől Csoda is idegesebb lesz. Végül az utolsó akadályt kengyel nélkül ugrottuk át.
ELLA EREDMÉNYE 2 PERC 38 MÁSODPERC!
-Huh.-ez volt erre az első reakcióm.
-Mi történt?-kérdezte mindenki, még Jonas is.
-Leszakadt a kengyelszíj.-mondtam levegő után kapkodva.
-Az magától nem szakad le!-vizsgálta meg Jane.-Valaki megvágta!
-De legalább jó lett az idő...-teljesen ki voltam fulladva.
Ekkor anyáék is megjöttek.
-Nagyon jó időt mentél!-kiáltotta Rachel.
-Gyere, igyál egy kis vizet!-adta anya a kezembe a kulacsomat.
Az a kevéske jéghideg víz is jót tett. Végre már rendesen kaptam levegőt.
-Itt a késem!-hajolt le Jonas a földre, majd felvett egy fekete bicskát.
Valószínűleg mindenki furcsán nézett rá, ezért rögtön mentegetőzni kezdett:
-Esküszöm, nem én voltam!
-Ez mondjuk logikus. Miért tenne ilyet az apja lovardájából induló lány ellen?-állt mellé Jane.
-Jó, de akkor ki tehette? Mert egy ellenségem sem jöhet...-eszembe jutott Scarlet. Ő viszont megtehette.
-Scarlet?-kérdezte Jonas Jane felé nézve.
-Biztos, hogy nem. A saját lovardája ellen?
-Sajnos róla el tudnám képzelni.-húztam el a számat.
-Akkor ez esetben, Jonas, megkérdezed tőle? Már befejezte a körét.
-Persze!-Jonas elindult a várakozó lány felé.

A csodalovas /BEFEJEZETT/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora