+
Robyn megjelenése óta Ashton szíve hevesen vert.
Sosem tudta mit talál benne annyira érdekesnek, de Ashton szíve mindig gyorsabban dobogott tőle. Leírhatatlanul szép volt.
Mikor beszélgettek, olyan közel voltak egymáshoz, hogy megfigyelhette minden szép részletét. Nem voltak hibái, egyszerűen szép volt. A személyisége is csodás volt, ez pedig csak bónusz.
De mikor megérkezett, a légkör másabb lett, furcsább. Mintha sírt volna, orcái vörösek voltak és többször szipogott.
A nőnek legalább hat sebtapasz volt arcán. Olyan volt, mintha megtámadták volna. A homlokán, orrán, arcán, állán, mindenhol volt. Valamint dühösnek tűnt.
Feszült állkapoccsal és összeszorított fogakkal suttogott valamit Robyn fülébe, aki bólintott. Robyn a polcokhoz ment és a könyveket nézte. Mintha összetört volna a szíve.
Ashton odasétált hozzá, kezeit a zsebébe süllyesztette és egy ideges mosoly volt arcán. "Jól vagy?" kérdezte.
Tudta, hogy nem.
"Igen." mondta, hangját alig hallotta. Olyan szomorúnak tűnt, Ashtonnak megszakadt a szíve.
"Nem láthatnak minket együtt, Ashton. Sajnálom." suttogta és tovább bámulta a könyveket, mintha nem beszélgetnének.
Úgy tűnt, retteg a nőtől. Alapvetően remegett; Robyn kezei remegtek és rengeteg könnyet tartott vissza.
Ashton lassan elsétált tőle. Robyn felnézett Ashtonra összeráncolt homlokkal. Kedvelte a társaságát és hogy milyen törődő volt, pedig nem ismerték egymást.
Ő olyan ember volt, aki bárkiért, akárkiért törődne, mégha nem is ismeri.
Robyn kedvelte Ashtont. Mikor bejött, mindig elmosolyodott, Robyn észrevette.
Ami gyötri Robynt az, hogy nem beszélhet vele. Senkivel sem beszélhet. Nem engedik. Ő egy élő fájdalom.
Nem szegül ellen, egyébként. A fájdalom, amit akkor érez, amikor fizikálisan és mentálisan bántja magát. Nem bírja ki. De utált másokat bántani, gyötrelemre késztetni. De nem bírta ki.
A betegsége sosem adott neki bizonytalanságot, de az emberek elhitették vele, hogy az. Bíztatta magát, hogy más emberek is szenvednek ugyanettől, de sosem tudta meggyőzni magát.
A betegsége miatt elválasztották a testvéreitől és az édesapjától is. El kellett költöznie az édesanyjával, jó messzire attól, ahol eredetileg élt. Úgy gondolta ez hülyeség.
Nem volt engedélyezve, hogy barátai legyenek a körülötte történő események miatt, ami miatt csak még jobban különcnek érezte magát. Rosszabbnak, mint a többiek.
Néhány alkalommal előfordult, hogy a 'barátai' eltűntek, vagy súlyosan megsérültek.
De ez benne van. Az érzés, a kényszer. A gyógyszerek és a kezelés nem tud és nem fog segíteni, Robyn tudja. A mentális betegségekre nincs gyógyír. Ez egy jól ismert tény.
Idióta tablettáktól nem fogod magad jobban érezni. Csak elfelejtetik veled a fájdalmat.
Nos, Robyn nem akarta elfelejteni a fájdalmat. Meg akart tőle szabadulni.
+
YOU ARE READING
impulsive control disorder ☹ a.i. | magyar fordítás
Fanfiction"nem mehet emberek közelébe, ashton. szokj hozzá." "nem érdekel." eredeti író / original writer: @parahmore [2019. április - 2019. június; 99]