Spotlight - Reflektorban

Magánszám

- A kávézóban leszek- kiáltottam utánuk, és néztem, ahogy Marcus a felvonó felé megy, a hegy tetejére, vagy tudom is én hová.

- Meguntad?- Kimmy felnézett a könyvéből, amikor odaértem hozzá. Szomorkásan megvontam a vállam, lehámoztam magamról az overált, és ledobtam magam az egyik fotelre.

- Ez nem az én sportom- magyaráztam, miközben az itallapot tanulmányoztam. - Össze-vissza borulok, fülig vizes vagyok és már fáj a seggem a sok eséstől. Tudom, hogy ezt nem lehet megtanulni fél nap alatt, nincsenek tévképzeteim. Csak jó lett volna.

Végül egy forró csokit rendeltem, a létező összes díszítéssel. A pincér kihozta, mi addig addig Kimmyvel beszélgettünk.

- És? Mit sportolsz, ha már a síelést parkolópályára tetted?

Belekortyoltam a bögrémbe, mielőtt válaszoltam volna. 

- Őszintén nem nagyon szoktam. A kedvemtől függ. Ha olyan kedvem van jógázom, ha olyan fenékre edzek, de mindet megunom néhány alkalom után- húztam el a számat. - A röplabdát mondjuk szeretem. Szerintem egy tök jó sport. Benne is vagyok az egyetemi kezdő csapatban, de csak kevés edzésre járok . Nem vagyok egy ász- vontam meg a vállam.

- Akkor van valami, amit szívesen csinálsz és nem unod meg?- Kimmy kérdése nem szurkálódó volt, szimplán kíváncsi.

- Hát van valami- mosolyodtam el halványan. 

- Hallgatlak- vigyorgott rám a vörös csajszi, és szinte észrevehetetlen mozdulattal a hasára simította a kezét. 

- Zenélek.

Kimmy arcát öröm volt nézni. Eltátotta a száját, de akkorára, hogy megcsillant a fém a nyelvében. - Ne már! Tényleg? Marcus tud róla? 

- Nem, és nem is kell róla tudnia- kötöttem ki az egyetlen kicsi szabályomat. Nem kell, hogy tudja. Biztos kinevetne. 

- Miért? Min játszol?

Elpirultam. Hát, biztos, hogy ő is ki fog nevetni. Ezek az emberek nem ilyen körökben mozognak. 

- Hegedülök- suttogtam, és inkább ittam. Kimmy álla a földön koppant. Igen, én is látom a furcsa kettősséget. A rocksztár, meg a hegedűs lány. Elég komikus. 

- Ez tök jó! Nem értem miért nem akarod elmondani Marcusnak. Biztos totál odalenne érte. Szerintem még feleségül is venne. Nem tudom mennyire tudod, de az előző barátnője semmi ilyesmit nem tudott. Jó, oké énekelni azt tudott, de kottát olvasni már nem. Képzeld el! Vagy ötször el kellett játszani neki a számot, mire kezdte érteni mit is kéne csinálni. Komolyan szerintem a csajnak az agyát kiszívta a peroxid, a többit meg kiégette a szoliban. És akkor még tőlem kérdezte, hogy minek festem a hajamat! Tőlem! Lehet próbálkozni beetetni a népeket, hogy eredeti szőke, de én sem most jöttem le a falvédőről!- Kimmy teljesen belelovalta magát a témába. - Szóval, szerintem el kéne mondanod neki- kacsintott rám. 

Felvontam a szemöldökömet. 

- És neked nem kéne valamit elmondanod Randy-nek?- kérdeztem, de közben mosolyogva mutogattam a hasán lévő kezére. 

Most Kimmy-n volt a sor, hogy elpiruljon. Kb. olyan vörös lett mint a haja. Kezébe temette az arcát, majd fekete körmei között kukucskált át.

- Honnan tudtad?

- Kezdjük ott, hogy nő vagyok, akinek a ciklusa minden, csak nem pontos. Tegnap Randy elejtette, hogy fogalma sincs mi van veled, és elkezdte sorolni, hogy mi bajod van. Rögtön leesett. Aztán meg, ha eddig nem tudtam volna, a hasfogós mozdulattól rögtön leesett volna. Nem is értem, hogy hogyan nem esett le Randy-nek. Vagy ez csak nekünk ilyen egyértelmű?