A nem létező lány - Harry Potter fanfiction

3

Roxana ezután le hessegette a fiúkat a lányról.

- Vissza térve az előző témához. –kezd bele a másik lány. – Ezek szerint vagy Mardekáros leszel vagy Hugrabugos.. Bár nem tűnsz egy Mardekáros személyiségnek , róluk.. sok negatívat hallani..

- És nem alaptalanul. –vág közbe a két fiú.

- De nem szabad senkitsem a háza alapján megítélni.. biztos ott is vannak kedves diákok.. még ha annyian nem is –folytatta úgy mint aki megsem halotta a fiúkat , akik erre kissé játszott sértettséggel néznek a rövidebb hajú lányra.

- A szüleim azt mondták hogy teljesen mindegy melyik házba kerülök büszkék lesznek rám. Szóval ha a Mardekárba kerülök , akkor a Mardekárba. –felelte June.

- Minket azért eléggé érdekelne, hogy ezt a szüleid....

- ....hogy hozták össze. –kezdte Fred majd a mondat másik végét George-ra hagyta.

- Mire gondoltok? –néz rájuk June.

- Arra hogy még is hogy jöhettek össze a szüleid. –felelik egyszerre.

- Azt mesélték a szüleim , hogy anyával elég rondán bántak az osztály társai , és apám ment oda hozzá hogy segítsen neki , így ismerkedtek meg.

- Mondtam hogy nem szabad ház alapján ítélni! –mondja kissé emelt hangon , ahogy a fiúkra nézett.

- Jó-jó , értettük Miss Mindenben az ártatlanságot keresem. –mondta Fred

- Megértettük. –folytatja George – És miért bántak anyukáddal rondán?

- Pont köze van ahhoz amiről ti is vitatkoztok. Kedvesebb volt a többi Mardekárosnál , így eléggé megalázták. –felelte June. Ekkor lehetett látni némi sajnálatot a lány és a fiúk szemében.

- Ne aggódj, ha veled is ez történne majd mi megvédünk –mondja Fred mutatva magukra.

- Nem aggódók.

Ekkor a fiúk kissé lefagytak , nem igazán tudták hogy mit kellene válaszolniuk a lánynak , majd a végén kissé nevetésben törtek ki. Mint kiderült a lány semleges reakciói miatt. Úgy gondolták művészien képes megformálni egy élő porcelán babát. De egyikük sem gondolt még bele gyermeteg fejjel hogy ez mitől is lehetett így. Az út további részében arról szólt a vita, hogy June , egy porcelán babára vagy egy arany halra hasonlít jobban . A fiúk arra gondoltak hogy ötvözniük kellene kettőt és így megszületett a Hal baba megnevezés. Roxana anyáskodva igyekezte megállítani a fiúkat de így se sikerült. Még akkor is folytatta mikor June többször is mondta hogy tényleg nem zavarja. Bár azt persze nem kötötte az orrukra hogy különösen azért nem mert megfigyelheti őket. Tudta hogy ez kellemetlen lenne számukra, még ha ő nem is nagyon érti miért. A beszélgetés végül az állatok felé terelődött , June a kérésükre be mutatta nekik Hú-t a baglyát , aki egy hangos huhogással most üdvözölte őket. Az ikreknek nem voltak állataik, de Roxánának volt egy görénye akit Furby-nek hívtak. Majd mikor az idő elérkezett , mind a négyen felvették a talárjaikat, közben végig házak , mezők sokaságán haladták át, míg végül el nem érték a célállomásukat. Az ég már sötét fátyolt vetett rájuk ahogy kiléptek a peronra.

-Sok sikert! –hallatszott George hangja Roxana mögül.

-Mihez? – kérdezett vissza egyből a lány kissé aggodalmasan.

-Oh , majd meglátjátok! –mondta Fred miután lelépett a testvéréhez a peronra. Vigyorgott mintha csak egy újabb viccen gondolkozna.
-Majd bent találkozunk! –integetett a két fiú , akik megindultak velük ellentétes irányba. June amilyen illedelmesen nyitott , olyan illedelmesen elbúcsúzott el a két fiútól mikötben azok megindultak , mikor Raxana kérdőn felé fordult csak megvonta a vállát , majd mielőtt a következő kérdést is felette volna a lány egy erős mély brummogós férfi hangot halhattak meg