6:45
Én:
Hé, haver!
Kézbesítve
6:52
Én:
...haver?
Ismeretlen:
oh, te vagy
Én:
Haver!
Én:
Jó reggelt, hogy vagy?
Ismeretlen:
fáradt vagyok, miért írsz nekem?
Én:
Mert kész vagyok iskolába menni és unatkozom, szóval mit csinálsz?
Ismeretlen:
sétálok az iskolába
Én:
Oh, szuper! Én csak most hagyom el a házam :)
Ismeretlen:
nem kérdeztem, de oké
Én:
Ne ijedj meg vagy bármi, de hol laksz? Valószínűleg ugyanaz az időzónánk, ha mindketten az iskola felé tartunk.
Ismeretlen:
um, Dél-Koreában élek
Én:
Woah! Én is!!
Ismeretlen:
viszlát
Én:
:( de, miért?
Ismeretlen:
megérkeztem az iskolába, szóval viszlát
Én:
:(( oh, nos akkor viszlát. Azt hiszem.
Látta
7:00
Felix felsóhajtott és a telefont a kabátzsebébe süllyesztette. Megpróbált megismerkedni ezzel az ismeretlen emberrel; tényleg megpróbált, de úgy tűnt, ő nem akart barátkozni vele. A fiú egyszerűen csak felnézett az égre, miközben a járdán sétált; a szél fújta mézszínű haját és folyamatosan az arcát csapkodta vele. Elég hideg volt, amit Felix nem igazán élvezett, mert hiányzott neki a melegebb időjárás, amit megszokott.
Álmodozott, amikor valami csúszóst érzett lábai alatt, aztán egy csípős fájdalmat a fenekén. Felix megrándult és a földre nézett. - Hülye jég. - morogta, majd lassan felállt s megdörzsölte a fenekét.
Hangos nevetés jött Felix mögül, aki egy pillanatra megfeszült az ismerős nevetés hangjától. Mély lélegzetet vett, mielőtt megfordult volna. Ekkor találkozott a legjobb barátjával, Bang Chan-nal.
- Ez nagyszerű volt! Ó, Istenem, látnod kellett volna magad. A levegőbe repültél. - az új fiú nevetségesen hangosan nevetett, míg Felix csak nyöszörgött.
Chan, akinek arcára tapadt széles vigyora, letörölte a könnyeket, amelyek a szeme sarkaiba gyűltek. Körülbelül ugyanolyan magas volt, mint Felix és haja ezüstszürke színben ült a fején, amellyel Felix mindig ugratta mondván, hogy úgy néz ki, mint egy öregember.
- Fogd be, öreg! Menjünk az iskolába, mielőtt elkésünk. - Felix elfordult és elindult az iskola irányába.
---
Rendkívül nehéz volt neki koncentrálni az angol órán, mert az a fiú, akit kedvelt, közvetlenül előtte ült. Minden, amit látott, amikor megpróbált jegyzetelni, ő volt. Átgondolta és úgy határozott, a jegyzetek nem fontosak, hiszen folyékonyan beszélt angolul.
Felix az óra többi részét arra használta, hogy csak a fiú hátát bámulta, akit nem ismert olyan hosszú ideje, sőt még normális beszélgetést sem folytatott vele. A legtöbb, amit mondott neki egy egyszerű "bocsánat" volt, amikor a folyosón beleütközött.
- Elnézést, Mr. Lee! - a tanár hangja megszakította a gondolatait. - Mi lehet fontosabb, mint a jegyzetelni? Kérem, mondja el! - az órát megállította és egyik kezét csípőjére téve, elindult Felix felé.
Felix nyelt egyet és körülnézett a teremben. Mindenki rá bámult, még ő is. - Én... - mielőtt beszélt, alaposan átgondolta szavait. - Már folyékonyan beszélek angolul. Nem igazán van szükségem arra, hogy jegyzeteljek.
- Ó, igazán? Akkor miért nem mutatod meg az osztályodnak az angol képességeidet? - vonta fel szemöldökét a tanár.
- Habár maga tanít, nem akarom zavarni az óráját. - védekezett Felix.
A tanár felsóhajtott és lassan megrázta a fejét. - Már megzavarta, Mr. Lee.
- Maga állította meg az órát. - motyogta Felix, szerencsére nem elég hangosan ahhoz, hogy hallhassa.
- Csak készítsen jegyzeteket akkor is, ha folyékonyan beszél. Még mindig a segítségére
lehetnek. - fejezte be és visszafordult a táblához.Felix bólintott, bár a tanár nem látta és írni kezdett, habár már tudott mindent, ami a táblán volt. Sóhajtott, majd szabad kezére támasztotta fejét.
- Hé! - suttogta az előtte ülő fiú.
Felix nagyot nyelt. - Igen?- Folyékonyan beszélsz angolul?
- Igen, miért?
- Nem vagyok túl jó benne; gondolod, hogy tudnál tanítani ebédnél vagy valami?
Nem tudta elhinni, hogy a srác, akit alig ismer, mégis kedvel, beszélt vele. - Oh, persze,
segítek. - képtelen volt megállítani magát és egy mosolyt villantott a fiúra.- Nagyszerű; kösz! Egyébként a nevem Changbin. - mosolyodott el gyengéden ő is.
- Tu- Úgy értem, Felix vagyok.
YOU ARE READING
Rejtélyes szám ➸ ChangLix (Fordítás) [BEFEJEZETT]
Fanfiction- Kedvelem ezt a Seo Changbin nevű fiút. - .... - Milyen az a srác? - Ő komor, de titokban imádnivaló és azt hiszem, teljesen beleestem.