Nothing breaks like a heart

17. Elődöntő 2.

"Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk."

-Színpadon a verseny hat legjobbja: Ellie Black, Florence Rose, Sophie Wilson, Dean Morris, Aiden West és Dylan Clark. -konferált fel minket a színpadra az eredményhirdetéshez Robert.

Izgatottan sétáltunk fel a színpadra egymás után. A hangulat feszült volt. Talán ez volt az első adás, amikor sejtésünk sem volt, hogy ki fog kiesni. Mindenki remekül teljesített. Bár félő volt, hogy a betegségem miatt én leszek a mai kieső, de végül olyan jól sikerült a produkcióm, hogy még a többiek is meglepődtek.

Tudtuk, hogy már nagyon a célegyenesben vagyunk, hiszen a mai három kieső megfelezi a társaságot a döntőre. Ezúttal kettőről a nézők és egy kiesőről a zsűri döntött.

Robert húzta az időt, pedig most az egyszer igazán siethetett volna egy kicsit.

Mindenkin látszott a rettegés. A térdem remegett, a számat szinte már véresre haraptam. Igenis tovább akartam jutni.

-Ma a megszokottól eltekintve, először a továbbjutókat szeretném kihirdetni. -kezdett bele végül Robert. -Akivel jövőhéten találkozhatnak a döntőben, az nem más, mint... -vigyorgott. -Ellie Black. -kiáltotta a mikrofonba.

A közönség ujjongott, mindenki tapsolt, viszont mi nem tudtuk elrejteni az idegességünket. Mindenkin látszott, hogy már nem sokáig bír a reflektorfényben állni. Erőltetett mosollyal az arcunkon vártuk a további fejleményeket.

-Gratulálunk Ellie-nek. -szólt ismét a mikrofonba Robert. -Aki csatlakozhat hozzá, az pedig nem más, mint Florence Rose. -kiáltotta a mikrofonba.

Váratlanul ért az eredmény. Arra számítottam, hogy Robert még percekig húzza majd az időt, mielőtt kimondja a következő nevet.

Bár mosolyogtam, a könnyeim utat törtek maguknak. Sorban megöleltem a többieket, utoljára Dean-t hagytam. Zokogva a nyakába borultam és egy csókot nyomtam a szájára.

-Ne ess ki! -suttogtam, majd meg sem várva a válaszát, kezet fogtam Robert-tel és lementem a színpadról.

Szinte teljesen elvesztettem az időérzékem. Rengeteg ember várt rám, ahogy lejöttem a színpadról. Stábtagok, sminkesek, fodrászok, fotósok, táncosok... Mindenki gratulált, vakuk villantak, de nem tudtam rájuk figyelni, túl nagy volt rajtam a nyomás.

Sietősen a backstage-be mentem és a kivetítő előtt álló Ellie mellé léptem.

-Gratulálok. -mondta, de egy pillanatra sem vette le a szemét a kijelzőről.

-Én is. -feleltem hozzá hasonló stílusban.

Sosem tudtunk túllépni a versengésen, az elejétől kezdve unszimpatikusak voltunk egymás számára és ez egyáltalán nem változott.

-Úgy gondolom méltó ellenfelem lesz a döntőben. -jelentette ki kimérten én pedig meglepetten néztem felé.

-Ezt én is így gondolom. -mosolyodtam el.

Attól függetlenül, hogy sosem voltunk jóban, egy percig sem néztem le Ellie-t. Rettentően erős és tehetséges versenyzőnek tartottam.

Nem szóltunk többet egymáshoz, nem volt rá szükség, csak mereven bámultuk a kijelzőt. 

Idegesen tördeltem az ujjaimat, feszülten bámultam a színpadon álló négy embert. Fájt a szívem Sophiért is, de tudtam, ha Dean esne ki, nem csak fájna a szívem, meg is szakadna.

Egy percig sem kételkedtem benne, ma is, mint mindig, tökéletes volt a produkciója és nem csak az elfogultság beszélt belőlem, mindenki így gondolta. Be is igazolódott a sejtésem, Robert pár perccel később kimondta a nevét, én pedig megkönnyebbülten, szinte futva léptem ki a backstage-ből és visszamentem a színpadhoz.

Mire odaértem Dean már lejött, majd amikor megpillantott átverekedte magát a tömegen és odajött hozzám.

-Nem estem ki. -nyomott egy csókot a számra én pedig boldogon a nyakába borultam és úgy szorítottam, mintha az életem múlna rajta.

Még volt egy utolsó jelenésünk a színpadon. Miután a kiesők lementek, Robert felkonferált minket és lezárta a műsort.

Ekkor tudatosult bennem, hogy már csak egy adás van hátra. Már csak egy alkalommal állhatunk remegő térdekkel a sorunkra várva, már csak egyszer kerülhetem ki Robert bugyuta kérdéseit és ami a legfontosabb, már csak egyszer lesz alkalmunk bizonyítani.

Nem tudtunk sok időt tölteni a családunkkal vagy a közönségben ülő kiesőkkel, Liv-vel is csak pár szót tudtunk beszélni, mert a producerek visszatereltek minket a backstagebe.

Óriási hype volt a döntő körül, így rengeteg újságíró, fotós és blogger jött el. Eszméletlen mennyiségű interjút kellett adnunk, és még annál is több fotó készült rólunk.

Egészen tizenegyig elhúzódott, így mindannyian kimerülten sétáltunk vissza a szállásunkra. Még csak meg sem fordult a fejünkben a bulizás, arra vágytunk a legkevésbé.

Annyi energiánk maradt csak, hogy lezuhanyozzunk és ágyba bújjunk.

-Hogyan tovább? -hajtottam a fejem Dean vállára fáradtan.

-Egy hét múlva kiderül, hogy ki fog nyerni. -ölelt magához.

-Egy hét múlva vége a versenynek. -mondtam hitetlenkedve.

Nem várt szomorúság kerített hatalmába. Szerettem volna megállítani az időt. Régóta ez a pár hónap volt életem egyik legszebb időszaka, nem akartam, hogy véget érjen.

-Ugye tudod, hogy ez ránk nézve nem változtat meg semmit? -nézett a szemembe.

-De mégis más lesz. -sóhajtottam.

-Megoldjuk. -nyomott egy puszit a homlokomra.

-Ígéred? -mosolyodtam el.

-Ígérem. -bólintott. -Mert... -kezdett bele, majd egy pillanatra megakadt miközben a tekintetemet kereste. -Szeretlek. -mondta ki végül, nekem pedig elakadt a szavam.

Hirtelen ért a vallomása, a pulzusomat azonnal az egekbe emelte.

-Én is szeretlek! -mondtam, és hagytam, hogy kisimítsa a hajat az arcomból.

Ajkai rögtön megtalálták az enyémeket és mohón falni kezdték egymást. A kezeimet és a lábaimat is köré fontam, mintha ezzel örökre magamhoz tudnám láncolni.

-Baromi hosszú egy hét volt ez a csókjaid nélkül. -suttogta a számra két csók között, miközben végig simított az oldalamon.

-De megérte a várakozást nem? -vigyorogtam, ő pedig megszabadított a felsőmtől.

-Határozottan. -bólintott. Tekintete szinte perzselte a bőrömet.

Mosolyogva húztam újra magamhoz és ezúttal én invitáltam újabb csókba és hagytam, hogy fölém kerekedve, súlyával a párnák közé nyomjon. Sehol máshol nem lettem volna szívesebben.

Ha elolvastad és tetszett nyomj egy vote-ot!❤️❤️