Nothing breaks like a heart

3. Ragyogj.

"Azt beszélik, könnyű megfeledkezni a gondokról, ha jó idő van. De elég egy hűvös fuvallat, hogy visszafújja az arcunkba a valóságot."

-Ez a csoportos feladat arra jó, hogy megtanuljátok nem leénekelni egymást, hanem megpróbálni úgy énekelni, hogy enélkül kitűnjetek a csoportotokból. Ne akarjátok egymást elnyomni, egyszerűen csak próbáljatok úgy énekelni, hogy ragyogjatok és mindenki rátok figyeljen. -magyarázta Jenna.

Iszonyatos tempóban haladtunk. Kedden már megkezdődtek a próbák. Az első énekórán még nézhettük a szöveget, viszont szerdára már kívülről kellett tudnunk az egészet. Felváltva voltak próbáink egyszer Jenna-val, egyszer Mike-kal. Végtelenül segítőkészek voltak és próbáltak lelkesíteni minket, de mára már mindenkire kezdett kiülni a félelem. A tudat, hogy holnapután élőshow, mindenkit megőrjített.

-Nagyon rosszul állunk? -szomorodott el Christina fáradtan.

-Nem egyáltalán nem erről van szó. -vágta rá Jenna. -Baromi ügyesek vagytok, nagyon jól álltok. Ezt csak jó tanácsnak szántam, nem leszidásnak. -nevetett fel, ami azért egy kicsit megnyugtatott. -Na gyertek, menjünk át a színpadra és akkor mehet a koreográfiával együtt. -nézett az órára, majd felkelt a földről, ugyanis eddig csak az egyik énekterem padlóján ücsörögve énekelgettünk.

Már fél hat volt, de nem volt megállás. Mindenki még teljesen el volt merülve a gyakorlásban. A folyosón sétálva váltottuk egymást az előttünk lévő csapattal. Dean, Lisa és Kevin voltak előttünk.

-Szia. -mosolygott Dean amikor mellém ért.

-Szia. -sóhajtottam fáradtan.

-Meddig vagy ma? -érdeklődött.

-Még a színpadi próba, aztán Jordan-nel is kell beszélnem a szombati ruhámról. -soroltam.

-Utána melegszendvics parti? -kérdezte.

-Benne vagyok. -bólintottam mosolyogva.

-Akkor szólok Olivia-nak, meg Logan-nek is. -mondta. Már két napja összejártunk négyen Dean-ék szobájába, hogy pótvacsizzunk, ugyanis mi voltunk azok, akik alig fél órával vacsora után már éhesek voltak, úgyhogy Dean és Logan szereztek egy melegszendvics sütőt.

-Te már végeztél? -kérdeztem.

-Aha. Előttetek egy órával jöttünk, most lett vége a színpadi próbának, mára már nincs semmi. -mesélte.

-Mázlista. -húztam el a számat.

-Nyugi holnap fél hétkor kezdődik az ének óránk és majd csak valamikor fél tíz után végzünk a színpadi próbával. -szörnyülködött.

-Nekem holnap minden próba lemegy délelőtt. Végre lesz egy szabad délutánom. -büszkélkedtem.

-Ki is a mázlista? -vonta fel a szemöldökét nevetve, mire én is elmosolyodtam.

-Mennem kell, a többiek rám várnak. -mutattam a színpadra vezető ajtó irányába.

-Kitartás! -mosolygott rám.

-Köszi. -néztem rá elkínzottan, majd elindultam a színpad felé.

A sötétben botorkáltam míg végre beértem a színpadra, ahol a többiek már vártak.

-Itt vagyok. -mosolyogtam.

-Van egy ajánlatom. -kezdett bele Jenna. -Ha most eléneklitek egymás után háromszor tökéletesen, megy a koreográfia meg minden, akkor ennyi lesz mára. -mondta.

-Benne vagyunk! -vágtuk rá szinte egyszerre.

Már mindhárman szabadulni szerettünk volna. Kimerítő volt az egész napos interjú, a videó forgatás és az estébe nyúló próbák.