Jeon JeongGuk egy átlagos ember. Vagy mégsem?
Talán egy démon lenne?
Jeon JeongGuk egy démon, de még nem tud róla. Kim Taehyung segít neki át változni, mint ahogy mindenkinek, csak nem számít arra, hogy belé fog szeretni.
^TaeKook
^BoyxBoy
^18+...
Este van. Kint szakad az eső, míg idebent félhomályban csak engem és páromat hallani, aki éppenséggel a váladékomat nyalja le tagomról. Aztán vár egy picit, ránk néz, majd hirtelen egész méretemet bekapja. Egy jóleső, erőteljes nyőgés hagyja el számat, mejet megmosojog.
Általában szoktam élvezni, de megint egy furcsa, sötét érzés vett körül. Figyelnek. Ezt párom is észre vette, mivel kényeztetésemet abbahagyta és hasamra feküdt. -Mi baj van? Megint azt érzed hogy figyelnek?-hangjából kivettem a gúny és a féltés hangsúlyát. Oldalra néztem, ki az ablakon, de ekkor egy sötét alakot láttam meg. Teljesen lehagytam, és szüntelen az alakot néztem, aki minket bámult. Ki a fene áll ilyenkor a zuhogó esőben?
-Hahó! Figyelsz te rám? Kezdem azt hinni hogy paranoiás vagy... - mondta, majd leszállt rólam, és át öltözött pizsamába. - Csinálok teát, addig kicsit pihenj.
Mire visszatértem a sokkos állapotomból, már el is tűnt. Taemin is és az alak is. Nem értem, hogy létezhetnek ilyen pedofil állatok, akik csak úgy nézik, ahogy egy pár éppen kielégíti egymást. Ekkor megint éreztem.
Megint néznek.
Oldalra néztem, és az ajtónak dőlve találtam egy férfit. Széna szőke haja félig bele lógott éj fekete íriszeibe, amikkel elég alaposan végig mért. Egy fekete nadrágot viselt, és egy bársony inget melyen egy fekete zakó pihent. Vönyakkendőlyére a "Dionysos" felirat volt odavarrva. Fehér porcelán bőrét különösen kiemelte a Hold fénye. Ajkait összezárva tartotta és elég mérgesnek tűnt.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Izmos. - mondta majd a homályban eltűnt. Én csak néztem hűlt helyét, majd elkezdtem öltözni. Ahogy végignéztem magamon, elég sok szívás nyomot találtam. Remek.
- Itt a tea! - hallottam meg párom édesen csilingelő hangját.
- Segítsek? - kérdeztem, mivel az ajtóban szenvedett az egyensúlyozásával, de gyilkos tekintetet kaptam válaszul. - Akkor mást kérdezek. Ki az a Dionysos? - erre a kétdésemre megállt és lassan rám nézett.
- Miért kérded? - hangja félénk, és ideges, de engem érdekel, hogy ki.
- Mert, mert. Amúgy miért ijedtél meg ennyire?
- Mert láttam egy alakot akinek a nyakkendőjére ez volt írva, és csak úgy eltűnt amikor meglátott. - mondta el történetét, minek hallatán el sápadtam.
Ekkor megint megjelent.
Hát sziasztok! Itt is lenne az új rész. Remélem jó lett, és nem túl rövid. Ennél hosszabb részek lesznek, viszont lehet csak hetente tudom őket hozni, hogy legyen elég ichletem.
Aki olvasni fogja ezek után is, annak nagyon köszönöm, és azt is köszönöm, ha kommentelni fogtok!
