Instalány S.M. (Befejezett)

📷 12. rész 📷

A férfi meleg kezét még mindig szorosan fogtam. Ő sem eresztette el kezemet, inkább hosszúkás ujjaival gyöngéden bőrömet cirógatta. Közel ültem magas alakjához és olykor lopva rápillantottam. Csokoládébarna hajszálait a langymeleg szellő fuvallata összeborzolta.
Nem tudtam eldönteni mit is nézzek. Az elém táruló szépséges táj látványát, vagy a vonzó férfi testközelből megcsodálható arcvonásait. Végül elpirulva elkaptam Shawnról az íriszeimet, és a zöldellő fűszálakat, az égbe nyúló fákat, a kisebb, terebélyes bokrokat fürkésztem. Az égen egy pár felhő megjelent, de a nap még így is erőteljesen tűzött, és sugározta felénk a forróságát. A nagy hőségben torkom teljesen kiszáradt, ezért nagyot nyelve nedvesítettem be a számat.

-És mit szoktál csinálni a szabadidődben? -törte végül meg a kínosnak mondható csöndet. Bár egész élvezetes volt az, ahogyan némán egymás mellett üldögélve, kezeinket összefonva nézelődünk a gyönyörűséges látképen.

-Őszinte leszek veled. Sajnos semmit. -sóhajtottam.

-Hogy érted? -nézett rám értetlen arckifejezéssel.

-Hát...Ömm...-vörösödtem el attól hogy ilyen közelségből bámul engem, na meg attól is hogy elmondjam-e neki az unalmas életemet. -Nem szívesen osztom meg ezt senkivel...de most úgy érzem neked elmondhatom. Szégyellem mert az én életem a tiedéhez képest sehol sincs.

-Ugyan Morti, nekem sem olyan jó ám mint azt gondolod.

-Ja, biztos rossz lehet milliárdosnak lenni, énekelgetni, és koncertekre, díjátadókra járni...-forgattam meg szempáromat. -Tök könnyű életed van. Semmi gondod, nem kell aggódnod semmi miatt. Van pénzed, hírneved, megvan mindened ami a boldogságodhoz kell. Biztos vagyok benne hogy tömérdek nő rajong körül, akik szebbnél szebbek és lesik minden óhajod sóhajod. Lényegében semmi dolgod, csak élvezned kell az életedet.

-Mond, biztos vagy te abban hogy rajongóm vagy? -ráncolta össze homlokát.

-Igen miért? -kérdőn rezzent a szemöldököm.

-Csak mert eléggé nyersen fogalmazol, és úgy tűnik mintha nem lennék a szíved csücske, vagy mintha sajnálnád tőlem az életemet. -egyhangúan felelte.

-Nem, dehogyis. Sajnálom ha megbántottalak, csak tudod amikor az ember a saját nyomorán kesereg, és valaki olyan mellé sodródik akinek viszonylag tökéletes élete van, elgondolkodik hogy neki miért is nincs olyan élete? Aztán akaratlanul is előjön az irigység, na meg én mindig meggondolatlan voltam. Mármint, ami a szívemen az a számon, s emiatt általában mindig rosszul járok, vagy megsértek valakit. Jelen esetben téged. Kérlek hidd el, hogy imádom a zenédet, és nagyon is megérdemeld azt amit elértél, mert sokat kellett küzdened, és nem csak az öledbe hullott a pénz, a siker. Ezt becsülöm benned, és felnézek rád. -mosolyodtam el.

-Elmondod mit értettél a "saját nyomorod" alatt? -kíváncsiskodott.

-Persze. Mindössze annyit hogy nincs életem. Felnőtt nő létemre a szüleimmel élek, alig vannak barátaim, sosem mozdulok ki otthonról...-csúsztattam ki kezemet izzadt tenyeréből. Feszültté váltam, mégis valami hajtott belül arra hogy tovább beszéljek. -Ritkán járok el, akkor is csak ilyen átlagos helyekre mint a munkahelyem, és a boltok. Semmi sem érdekel. Nem kötnek le a dolgok, nem tudok élvezni semmit csak azt ha instán lógok. Az tesz boldoggá...Ha otthon vagyok sem csinálok semmit, csak ülök, eszek, TV-zek és a telómat nyomogatom, pontosabban instázok. Nekem mindenem ez az alkalmazás, és nem is tudnék nélküle létezni. Instán vannak barátaim, hírnevem, és ott érdeklem az embereket. A virtuális világ az én világom, a valóság pedig túlzottan messze áll tőlem...-vallottam be neki. Rossz volt mindezt beismerni, noha a szüleimtől sokszor megkaptam hogy függő vagyok, nem akartam nekik elhinni. Azt gondoltam normális ha ennyit telefonozok, ha nem mozdulok ki, és ha semmi sem érdekel. De mindezt most elmesélve Shawnnak, rájöttem hogy anyáéknak mindvégig igaza volt. Bármennyire is fájjon elfogadnom, de én függő vagyok...

Sziasztok!
Meghoztuk az új részt, reméljük tetszett.
Szerintetek mit fog szólni Shawn ehez a vallomáshoz?
❤❤
ilona96x