Instalány S.M. (Befejezett)

📷 7. rész 📷

Másnap reggel későn keltem. Úgyis vasárnap van és ilyenkor zárva vagyunk. Végre az egész napomat az instával és a zenehallgatással tölthetem. Összedobtam magamnak egy szendvicset és kivételesen a YouTube-t pörgettem. Ez a másik nagy szenvedélyem, de ha választanom kéne a kettő között gondolkodás nélkül az instára szavaznék. Hiszen ott minden megvan, ami  kell nekem. Képek, videók, történetek, barátnőm, kedvenc énekeseim, kedvenc színészeim, lehet üzit írni, hívni bárkit ingyenesen, sőt még videochatelni is. Ja és mellesleg ott ,,vette fel velem Shawn a kapcsolatot". Szóval nem csoda, hogy itt élek.
Amikor arra gondoltam, hogy ma végre lesz egy nyugodt napom, nem számítottam arra, hogy anyám itthon is pakolni akar. Dél körül bejött, koszos ruhába és közölte velem, hogy menjek segíteni. Legalább, ha kérte volna. De természetesen nem:

-Látom ébren vagy, akkor jöhetsz is rendet tenni. Holnap meglátogat minket anyuék és azt akarom, hogy szép tiszta legyen a ház. Indulás már- mondta erőteljesebben az utolsó mondatot.

-Még fel sem öltöztem -háborogtam, de őt ezt nem érdekelte. Ahogy az sem, hogy ma nem dolgozom. -Amúgy is ma vasárnap van, ilyenkor semmiképp nem állok munkába!!

-Ne feleselj velem! 5 perced van, hogy elkészülj, különben elveszem a mobilod és a laptopodat is! -kiabálta majd mikor kiment hozzátette -Ne felejtsd, amíg itt laksz én mondom meg, hogy mit csinálsz.

Hát azt hiszem ez nem valami jó anya- lány kapcsolat. Legalábbis Roxane barátnőmnél nem ez van. Neki olyan az anyukája, mintha csak a barátja lenne. Mérges vagyok még Roxane-ra. A teljes neve Roxane White. De ha nem haragszom rá, csak Roxinak hívom. Amúgy kedves, aranyos csaj, csak nem akkora a szája, mint az enyém. Ezért van köztünk állandó vita, de egy -két napon belül mindig megoldódik.

Gyors felkaptam valami kevésbé szép ruhát és kiléptem az ajtón. Mivel gondolataimba voltam merülve, majdnem nekiestem apunak. 

-Jó reggelt kicsim -köszönt kedvesen, amit én is viszonoztam. Hiába múlott el dél, nekünk még korán volt.

-Neked is apu. Bár jobban örülnék, ha még az ágyamba fekhetnék.

-Ezzel én is így vagyok. Anyád a konyhába vár.

-Remek -mondtam keserűen és otthagytam aput a pókhálókkal. Valahogy vele sokkal jobban kijövök, mint anyámmal. Ő nagyon is munkamániás és szigorú. Apu az ellentéte. Ő lustálkodó, engedékeny és emellett még jobban is szeret. Hogy ezek, hogy kerültek össze azt nem tudom. De szerintem ez az ő fejükbe is megfordul néha. Persze szeretik egymást. Csak rajtam vitatkoznak, hogy kire hasonlítok inkább...

-Választhatsz! Söpörni szeretnél, vagy csempét mosni -hadarta anyám, mert ment volna a dolgára.

-Egyiket sem -válaszoltam automatikusan, majd mikor szemeit mérgesem összehúzta, inkább kijavítottam magam. -Egyiket sem, de ha már muszáj akkor inkább söprés.

-Reméltem is, hogy azt választod, mert ide is szeretnék jönni. Megcsinálom akkor gyors a fürdőbe a csempét és felmosok. Addigra legyél itt kész -és már el is tűnt a szemem elől. Szemforgatva néztem utána, és a sarokpad mellől elővettem a seprűt. A konyhába hamar végeztem, majd lapátra tettem és bedobtam a kukába. Pont jókor, mert anyám jött ki az ajtón. Egy apó mosolyt eleresztett, majd dolgozott tovább. Ezt azt hiszem dicséretnek vehetem. Jujj, de jó. Aztán én is haladtam tovább a folyosóval.

Mikor este 6-kor végeztünk mindennel hulláfáradtan estem be a szobámba. Most már tényleg nem csináltam semmit. Csak insta.

Sziasztok ❤
Íme itt a kövi rész, remélem tetszett
ilona96x
❤❤