Instalány S.M. (Befejezett)

📷 21. rész 📷

Hope szemszöge:
Miután kajáltunk rögtön indulnunk kellett, mert írt Shawnnak a menedzsere. Bepattantunk a kocsiába és fél órán belül a hotelnél voltunk. Szó nélkül követtem Shawnt, aki felfutott a második emeletre, és ott nekiállt kopogtatni az egyik ajtón. Egy kopaszodó ember nyitott ajtót, és rögtön meg is szólalt:

-Végre! -mondta Shawnnak, majd engem is észrevett -Te is itt? Gyertek.

Kérdő tekintettel néztünk Shawnnal egymásra. Ha ő nem mutatott meg neki képen, és velem sem találkozott, akkor hogyan beszél úgy rólam, mintha ismerne? Ha csak nem...

-Na szóval kedveském én Andrew Gertler vagyok Shawn menedzsere -mutatkozott be nekem és felém nyújtotta jobb kezét. Kezetráztam vele és én is bemutatkoztam:

-Üdv. Hope Morton vagyok.

-Gondolom kíváncsiak vagytok, hogy miért akartam veled, illetve veletek beszélni. Fogadni merek a kirándulásotok alkalmával nem néztetek fel a netre.

Ekkor lefagytam. Ugye senki nem látta a csókunkat, és nem fotózták le? Shawnra nézve láttam, hogy ő is ettől fél.

-Mitől sápadtatok így le? Csak pár kép készült rólatok -mondta nyugodt hangon és felénk fordította a laptopját. Végignéztük az összeset. Egy kő esett le a szívemről mikor az utolsóhoz értünk. Nem vettek észre minket akkor. Fellélegezve végre Shawn is megszólalt:

-Egész jól sikerültek, bár van köztük pár homályos -ekkor nem bírtuk tovább a felgyülemlett feszültséget és kínunkban elnevettük magunk. Andrew nem igazán értette min nevetünk, de azért ő is beszállt.

-Gerty! Hope az a barátom akiről annyit meséltem, és neki kéne segítség. Azt szeretném, ha ő jönne velem a turnémra és ha mindenki megkedvelné. Nagyon kedves, aranyos, fiatal csajszi -mesélt rólam, úgy mintha ott sem lennék.

-Mendi itt vagyok, ha nem vetted volna észre! -csaptam rá a vállára.

-Morti, Morti milyen világba élünk, hogy a dolgozó csapkodja a munkáltatóját? -emelt fel a levegőbe, mire én kapálózva sikítottam:

-Ne már! Shawn tegyél le! -parancsoltam rá, de mit sem értem vele! -Andrew kérlek szólj rá. Neked biztos szót fogad.

-Dehogy fogad szót. Mondtam neki, ha találkoztok, úgy, hogy senki ne vegye észre. És erre teli van veletek az internet! -rázta rosszallóan a fejét. Vele sem értem el sokat.

-Kérlek szépen tegyél le. Ígérem nem foglak csapkodni -mosolyogtam kedvesen Shawnra, mire ő szó nélkül letett -Köszönöm szépen -öleltem át szorosan.

Egy pár pillanatig csak így álltunk, majd Andrew a konyhából visszajött a szobába egy pezsgővel. Kibontotta és három pogárba öntött belőle.

-Koccintsunk, az elkövetkezendő turnéra! Jövő héttől jönnek a kemény munkák! -emelte büszkén magasra a menedzser a poharát. Majd Shawn is felemelte:

-Koccintsunk Hope -ra is

-És a remélhetőleg hosszú barátságunkra -fejeztem be a mondatot, majd mindannyian egy húzásra kiittuk a pohár tartalmát.

Egész délután beszélgettünk, pezsgőztünk. Este nagyszerű vacsorát ettünk a hotel éttermében. Andrew javaslatára nem mentünk már vissza Shawn lakására. Inkább mi is itt aludtunk a hotelbe. Egy szobába voltunk Shawnnal, de az ágy két oldalán. Féltem attól, hogy meg fog történni az, ami napközbe is. Szeretem őt, mint barát. Csodálatos ember, tisztelem őt. De nem vagyok belé szerelmes. A kalandokat meg nem szeretem, úgy ahogy embereket sem kihasználni. Viszont instázni imádok. El is kértem Shawntól a telóját, de nem kaptam meg sokáig.