Instalány S.M. (Befejezett)

📷 19. rész 📷

Megint felmentünk a hegyre. De, hogy mi az úticél, azt még mindig nem osztotta meg velem. Már vagy másfél órája csak sétáltunk egymás mellett, néhányszor a kövekbe is majdnem elbotlottam.

-Sok van még vissza? -kérdeztem unott fejjel. Mikor sétáltam én ennyit?? Szerintem még soha.

-Nagyjából fél óra -mondta lazán, és gyorsított a tempón. ,,Az ördögbe"- morogtam magamba. Én nem mentem gyorsabban, inkább elővettem a telómat. Úgyis olyanrég instáztam, most van bőven időm. Barátnőm már tegnap este írt. Azóta tíz üzit küldött még.

22:16 Szia Hope! Volt aki elkísérjen a moziba?

22:18 És bocsi a múltkoriért.

22: 24 Amúgy nem sikerült jól a randim a pasival. Megbeszéltük, hogy többet inkább ne találkozunk. 

23: 42 Héh mi van veled?? Bocsánatot kértem, igazán válaszolhatnál!!

05: 00 Tudom, hogy ilyenkor kelsz és munkába menet telózol.

05: 05 Bárcsak írnál már nekem.....

05: 27 Haragszol, hogy nem írsz és még az üzeneteimet sem látod??

06: 01 Hope? Morton?

08: 53 Hallod valami baj van?

10:01 Kezdek attól félni, hogy valami történt veled. Ha jól vagy kérlek írj.

10: 11 Ha egy órán belül nem válaszolsz hívom a rendőrséget!

Szegényt nem akartam így megijeszteni. Ránéztem az időre. 11 volt, még pont időben.  Gyors írtam egy üzit, nehogy fölöslegesen hívja a zsarukat. 

11: 00 Itt vagyok, nehogy telefonálj
11: 01 Bocs, hogy nem írtam és nem haragszom.

Nem telt bele 5 perc és már válaszolt is.

11: 03 Na végre!! Hol voltál?

11: 03 Bocs anyámék felmérgesítettek, és nem akarok senkivel sem beszélni.

Írtam neki és közbe nem figyeltem, hogy merre megyek. Persze megbotlottam és azt hittem már, hogy orra esek, mikor hátulról egy erős kar megragadott. Shawn tartott vissza az eleséstől, de a telefonom így is a földre esett és darabokra hullott.

-Igazán figyelhetnél! Ha én nem kaplak el, repülsz a telefonoddal és most csupa vér lennél -szólt rám mérgesen Shawn.

-Köszönöm a hős tetted -feleltem gúnyosan és a telefonomhoz hajultam le. Most hogy fogok netezni?

-Hagyd már azt a szart! -kiáltott rám, majd engem felkapva hátára dobott és úgy vitt tovább, mintha csak egy zsák lennék. Mérgemben meg sem szólaltam, csak akkor miután végre letett.

-Hova a csudába hoztál? -kérdeztem, de ekkor megpilantottam egy kisebb vízezést -Azta de szép -ültem le egy kidőlt fára, majd Shawn is helyet foglalt mellettem. Csendben nézelődtünk, míg közbe nekem a lelkiismeretfurdalásom lett.

-Kérlek ne haragudj rám. Nem akartam olyan szemét módon viselkedni veled. Köszönettel tartozom neked, amiért megmentettél a mai munkától és elhoztál egy ilyen szép helyre -mondtam Shawn felé fordulva, de ő nem reagált semmit. Kinyujtottam kezem és megérintve az arcát folytattam -Kérlek Shawn nézz rám. Tudod, hogy instafüggő vagyok és te igérted meg, hogy segítesz nekem. Szükségem van rád -néztem rá szomorú mosollyal az arcomon.

-Nekem is szükségem van rád -nézett végre a szemembe és lassan közeledett hozzám -Nem is gondoltam volna, hogy mennyire -suttogta ajkaim előtt pár centivel.
Szavaitól és a közelségétől a hideg futkosott rajtam. Teljesen beleborzongtam, majd lágyan megérintve arcomat megcsókolt.

Sziasztok ❤
Itt az új rész. Bocsánat, hogy régóta nem írtam ehez. Egyszerűen nem volt ihletem. Most is kényszerítettem magam, hogy valamit hozzak össze. Remélem nem lett olyan nagyon rossz.

Nem ígérek semmit, fogalmam sincs mikor hozom a folytatást.