RIGMUSOK

kezed 'mit foghatnék

A kezed

A kezed; ami olyan szép mint az arcod és az eszed, s talán a kedvenc dolgom rajtad a szeplőid után.
Melyeket sután próbálsz takargatni, mert nem szereted őket.
Kezdek belefáradni, hogy belőled, s nem csak mögötted, hanem előtted is csak egy van.

Mert mikor elveszem a kezed az orcád elől, csak rám mosolyogsz, majd vissza akarod rakni, mert szégyelled, ahogy nevetsz.
Hagyjuk már.

Nem foghatom meg a kezed nyilvánosan, mert szerinted az fura.
Mert megnézne más is és te is, hiszen nem olyanok vagyunk, mint az előttünk sétálók.

Az is butaság de egyben kuszaság is, hogy mások előtt nem ülsz a combomra, de ha otthon vagyunk állandóan hozzám akarsz érni.
Még ha alszol is. Vagy a hajamba kapaszkodsz, vagy a karomba, vagy csak forgolódva nyomod térded az oldalamba.

Butaság. Hagyjuk már.

Aztán az is, hogy a bátyádnak barátnője van, és neked is, de az ő kapcsolatuk helyes meg aranyos, mi meg a szüleid előtt csak barátok vagyunk.
Az enyémek tudják.
Te pedig félsz, hogy egyszer csak egy csalódott pocsolyába lépsz, ami miatt vizes lesz az arcod és kénytelen leszel zoknit cserélni. Butaság.

Majd megfogod a kezem a tiéddel és azt mondod szeretsz.

Én hozzád akarok érni nyilvánosan. Meg akarlak ölelni a városi fagyizó előtt, át akarom élni, hogy hagyod, hogy végigsimítsak a szeplőiden az utcán. Hogy télen fogjam a kezed, ne csak utánad kapjak, mikor abban a borzasztó bakancsodban már hatodjára csúszol el.

Hagyjuk már.

: )