testem odaveszett a nyári hóban,
s most csak fehérlik, oly' elragadóan.
mosolyom már rég elakadt a jóban,
hiába nem szakadt még talaj alólam.
keresem önmagam a dimenziókban.
nem működik ez a lágy szólam,
mely puhán szorítja egy pókhálóban
ragadt testem oly feleslegesen.
lelkem dideregve keresi helyét,
vágyakozva, hogy végre előre lásson; beléd.
de ha egyszer nem működik az emberlét
hiába tekint oly' kínlódva szét!
nem látok mást, csak a sötét sötétjét
s a nappali fényes éjnek az éjét,
mikor zuhanok vissza józanon
álmomban álmodva rólad.
ESTÁS LEYENDO
RIGMUSOK
Poesíarig•mus Régies, irodalom: Szépen hangzó szöveg, amely fontos gondolatokat, érzéseket ad át és ébreszt a hallgatóban. Vers. ••• meg minden amit írok és nem novella vagy történet, de elmesél valamit, aminek én vagy senki az értelme - érzéseim
