fél órája fetrengek a szőnyegen, lassú számokat hallgatva.
hiszen lejöttem festeni, még magam is becsapva.
szombat van és meleg én meg lusta és hideg.
esőt akarok. magamban is és az időjárásban is, hogy érezhessem az illatát, ami jobb mint bármi más.
hiszen biztos igaz, hogy helyet biztosítasz magadnak az esőcseppek között.
mint az ecsetek a poharamban, majd a lila festékfolt mellett a konyhában a csempén.
lila. utálom, mert nem szeretem, de te igen. bele akarlak festeni az esőbe.
átfordulok a hátamra és a behúzott függöny résein bejutó napcsíkokat a plafonon
pislogás nélkül bámulom.
nem ér el addig a kezem.
hozzád sem.
te vagy a lila a palettámban.
amit még nem tud az embertan. sosem fog,
állhatatosan állsz ellen, mintha nem is kiáltottam—
volna, csak úgy előbukkan majd eltűnik.
az érzés. a hideg futkos a hátamon, majd eltűnik a szőnyeg szálai között.
te akartál a lila lenni.
DU LIEST GERADE
RIGMUSOK
Poesierig•mus Régies, irodalom: Szépen hangzó szöveg, amely fontos gondolatokat, érzéseket ad át és ébreszt a hallgatóban. Vers. ••• meg minden amit írok és nem novella vagy történet, de elmesél valamit, aminek én vagy senki az értelme - érzéseim
