Hozzá Láncolva //Jungkook ff.//

2.)

SooRa szemszöge:

-Felmegyünk az emeletre és lefürdesz. Undorító ez a szag. *nagyot nyelve hajtom le a fejem. Nem tudom miért érzem kínosnak mikor nem tehetek róla. Ő nem adott esélyt sem tisztálkodni. *
-Gyere. *indul el. Utána pillantok értetlenkedve. * Akkor itt maradsz!

*hallom távolodó lépéseit. Kisebb gondolkodás után a széket megfogom és mint egy járókeretet használva elbicegek a lépcsőig. Kifújva magam ülök le a lépcsőre. Háttal vagyok az emelkedőnek. Kezeimmel feltolom magam és a fenekemet szépen lassan a fokokra helyezem. Pontosan 12-szer. Kifulladva fogok könyökeimre.

Semmi energiám. Kivagyok száradva, gyenge vagyok. Fáj a fejem, a szemem és főként a lábam. Éhes is vagyok. Utolsó lépcsőfokra ráülve fekszek el. Kapkodom a levegőt. Egy hosszú folyosót veszek észre piros szőnyeggel. *

-Jézus!! *kiált fel valaki mellettem. Odakapom a fejem. A szőke lány az.. Mi is volt a neve?? *
-Te kijöhetsz onnan egyáltalán?! *lép felém. *Nagyon rosszul nézel ki. *húzza el a száját. Ingerülten sóhajtok. *
-Tudom. *ülök fel nehezen. *
-Tudsz beszélni?? Huuu!!! Hogy hívnak? *guggol le mellém. *

-SooRa. *motyogom. Megkapaszkodok az ajtóba. Segít nekem felállni. *
-Remek. Látod fel tudsz jönni. BoMi! Fürdesd meg! Csak fürdés. *pillant rám majd elmegy. *
-Mindig elrontja a pillanatot. *morogja nekem a lány.

~5 perc múlva~

*a fürdőben támaszkodom a csapban mire BoMi felém fordul. *
-Na gyere. Meleg a víz. *fog a pólómra. Felemelem a kezem. Nagy nehezen mindentől megszabadít. Pironkodva lépkedek a kádig. *
-A kötés... Hmm.... Majd újra kötöm úgy jó? A tapasz úgyis víz álló. *tekeri le a fáslit. Nehezen de helyet foglalok a kádban. Csodálatos érzés a meleg! Megborzongok.

A lány megfog egy kék szivacsot és rak rá tusfürdőt. Próbáltam, de nem engedte, hogy megmossam magam így mindenhol megmosott. Mindenhol! Ott lent kézzel folytatta, rendesen láttam az élvezetet a szemébe.

-Jungkook nem szereti, ha szőrös úgyhogy meg kell borotválni. *ijdeten kapom a tekintetem rá.*
-Nem akarom, hogy hozzám érjen! *fakad ki belőlem. *
-Akkor ér hozzád amikor akar. Az övé vagy. Még mindig jobb mintha a pincébe haldokolnál hidd el! Csak működj együtt.

-Te..te is... *probálom feltenni a kérdést, de nem megy. *
-Nem. Dehogy is. *nevet fel. Elővett egy eldobható borotvát és a lábamat a kád szélére tette mire felnyikkantam. *Jungkook kisebb koromban talált rám. Pontosabban 11 éves voltam. *szappanozza be a lábam és huzogatni kezdte a pengét. *

-Akkor már az majdnem az egész csapat megvolt kivéve MinJi. Ő csak 2 éve van itt, de Jiminnel nagyon egy húron vannak. Egyikkel se szabad szórakozni. *súgja szemembe nézve*Bár ezt tudhatod. *borotválja le a combom is, már amit a tapasz engedni hagyta. Most a másik lábammal ismétli meg a dolgokat. *

-Jungkook soha nem ért hozzám úgy. Viszont meglátott bennem valamit. Azt mondta vele maradok és minden rendben lesz. Mivel a szüleim kidobtak így hálás voltam neki és elhittem. Egy évre rá több fiúval kényszerített nemi aktusra és bár először utáltam és féltem, ma már az a hivatásom. *neveti el magát. *Ez lehet változik a közel jövőben mivel Yoongi nagyon magának akar tudni. Azt sem bánom, mert egy adonísz a csávó.

-Dehát ez borzasztó. Nem is voltál mérges?? *akadok ki. Már nem is zavar, hogy rajtam dolgozik. *
-Nem. Megmentette az életem. Szerettem őt. Most is. Ő nem engem, de szegénynek nem is csodálom, hogy nincsenek érzései. *hogy szerethet egy ilyen embert?! Igazából lehet most eltudnék szökni, a lány nem néz ki túl durvának. Viszont se energiám, se lélekerőm ehhez. Ezek szerint a férfi aki Szöülban kedvére gyilkol egy úgy nevezett Jungkook. Kár, hogy nem tudom lebuktatni. *