- Felix, kicsim tudod, hogy nagyon szeretlek, de ezt be kell fejezned. - a középkorú nő fejcsóválva mondta unokaöccsének.
A fiú éppen alvást színlelt, fejére egy fehér műanyag zacskót húzott úgy, hogy az teljesen befedte a fejét.
- Először is hülyén nézel ki. Másodszor pedig nem vagyok benne biztos, hogy nem fulladsz- e meg ott bent. - mondta lágyan, miközben megpróbálta kibújtatni a fiú fejét a zacskóból.
A nő nagyot sóhajtott, mikor próbálkozása kudarcba fulladt; a fiú nem akart megválni a fejét takaró tárgytól. Fejcsóválva foglalt helyet az ágy szélén, ahol a fiú lábai is voltak. Felix sportolókat megszégyenítő gyorsasággal ült fel, arcáról le lehetett olvasni, hogy nagynénje nem volt pehely súllyú.
- AÚ TE ÖREG BOSZORKÁNY A LÁBAM--
- CSAK VEDD LE A FEJEDRŐL AZT A KIBASZOTT ZACSKÓT! - kiáltotta a nő, homlokán kidagadt egy ér, jelezve; elpattant az a bizonyos húr.
A fiú tudta, hogy ezt a csatát már elvesztette, ezért az idősebbre hallgatva kelletlenül nyúlt a fején lévő zacskóhoz. Hezitált egy kicsit, de végül levette. A szinte üres szobát pár perc csend töltötte be, Felix inkább behunyta szemeit; nem akarta látni nagynénje arcát.
A csendet egy éles hang szakította félbe, ami hasonló volt egy fóka bőgéséhez.
- JÉZUS KRISZTUS, FELIX MÉGIS MIT MŰVELTÉL A HAJADDAL? - a nő nem tudott mást csinálni, mint nevetni szegény fiún.
- Megpróbáltam befesteni egy kicsit világosabbra, de véletlen kiszőkítettem. - suttogta a fiú letörten, érezte, ahogy nagynénje már a takarót csapkodta, miközben nevetett.
- ATYAÉG, OLYAN MINTHA RESZELT SAJT LENNE A FEJEDEN! ISTENEM EZT MUSZÁJ ELMONDANOM A NAGYBÁTYÁDNAK! DRÁGÁM- DRÁGÁM NEM FOGOD ELHINNI MIT CSINÁLT FELIX A HAJÁVAL-- kiáltotta a nő, miközben gyötrelmesen lassan sétált ki az ajtón.
Felix a tenyerébe temette arcát. A fiú visszagondolva az egy hónapra, kezdte megbánni az eddigi döntéseit. A fapadlón mancsok tompa hangja hallatszott, majd az ágy besüppedt a pitbull súlya alatt, ahogy az felugrott a a fiú mellé. Felix bánatosan sóhajtott, mikor tekintete találkozott a kutyáéval.
- Figyelj Peter.. - a pitbull sötét szemei felcsillantak, ahogy meghallotta nevét, nagyra nyílt szemekkel nézett a fiúra. - Elég szar hetem volt.. igazán értékelném, ha valaki meghallgatna..ha érted mire gondolok..
A kutya csendben maradt, amit Felix beleegyezésnek vett.
- Szóval anyám elküldött erre a cserediák programra mivel azt hiszi nem tudok eleget a 'gyökereimről'. Már elnézést, de nem hiszem, hogy részt veszek majd egy koreai kultúráról szóló vetélkedőn egy zenei verseny közben?! Mármint, oké értem én; jól néz ki a jelentkezési lapon, hogy beszélek koreaiul, de ki nem szarja le? Most ezzel mennyivel vagyok előrébb? El tudod ezt hinni? A nő aki világra hozott, feladott, mint valami csomagot a világ másik végére, szörnyű.. -
Peter nem nagyon értette, mit magyarázhatott ilyen hevesen a fiú. Oldalra döntötte fejét és nagy szemekkel bámulta a magában fortyogó Felixet. A szőke nagyot sóhajtott majd folytatta a szíve kiöntését.
- Oh és képzeld. Mikor megérkeztem MINDEN KOREAIUL VOLT! Oké talán nem minden, de nagyon sok dolog, mintha az itteniek nem is beszélnének angolul. És a repülőtér- úristen a repülőtér hatalmas! Eltévedtem mikor a mosdót kerestem és utána megint mikor kávét akartam venni. Egyébként az a kávé volt az egyetlen jó dolog, ami történt velem, mióta ezen a jeges szigeten vagyok.. - Peter tüsszentése megállásra késztette Felixet.
A fiú aggódva nézett a kutyára majd ismét panaszkodni kezdett.
- És ha ez nem lenne elég, holnap iskolába kell mennem. Persze, hogy egy fiú iskolába, hova máshova? Nem fogom tudni irányítani a hormonjaimat egy szűk teremben, ahol csak fiúk vannak. Túl sok tesztoszteron egy helyen! Azt is észrevettem, hogy a hajam sötétebb volt, mint az itteni embereknek. Gondoltam 'oké fessük egy kicsit világosabbra, hogy ne tűnjek annyira ki a tömegből' éS MOST NÉZD MEG HOGY NÉZ KI! NEM HISZEM EL! Nem bírom ezt tovább Peter, kérlek csak ölj meg most, az lenne a legegyszerűbb. - sóhajtotta Felix, miközben drámaian visszadőlt az ágyába.
Az ajtóból egy füttyszó hallatszott, de a szőkének nem volt elég lelki ereje megnézni, hogy ki az. Magában imádkozott, hogy a holnap reggelt egy atomrobbanás szakítsa félbe és ne kelljen iskolába mennie ezzel a hajjal.
- Ó drága, egyetlen unokatesóm. Hát máris így bepenészedtél a koreai levegőn? Mi lesz így a maradék hat hónapban? Gyere a szobámba, öcskös, majd én segítek neked. - mondta egy hang tetetett kedvességgel, egyértelműen gúnyolódva az amúgy is magába zuhant fiún.
- Chan most nincs hozzád kedvem! Hacsak nincsen Thomas Brodie-kibaszott-Sangster a szobádban elrejtve, szopj le. - kiáltotta Felix magához szorítva a párnáját.
- Akármilyen csábító ajánlat is ez, inkább kihagyom te undorító, hormonoktól túl tengő kisfiú. Egyébként valami jobb van nálam~
Felix ajakbiggyesztve fordult az ajtóban álló felé. Egy kedves mosolyt kapott a kevésbé kedves, sokkal inkább ördögi unokatestvérétől.
- Mi lehet jobb egy gyönyörű angol pasinál, akinek halálos a humora?
- Hajfesték, ami rendbe hozza a sajtfejedet.
- Már veszem is a nadrágom.
DU LIEST GERADE
boyfriends. changlix
Sonstiges"istenem felix, túl aranyos vagy" → changbin, aki dühkezelési problémákkal küzd felix, aki nem igazán érti a személyes tér jelentését s egy történet melyen keresztül rájönnek, hogy szerelmesnek lenni nem olyan egyszerű, mint hitték → fordítás → ered...
