Idao megye minden cowboya hallotta már a Farrell nevet.
Mack Farrell a megye legnagyobb farm tulajdonosa volt, egészen tragikus haláláig. Meggyötört feleségére és négy gyermekére maradt a feladat: ellátni és megtartni a ranchot.
Legidősebb fia, Wil...
Hosszú, fárasztó napok állnak a Farell farm legidősebb trónörököse mögött. Wiley édesapja pár hete egy hosszanti betegségben elhunyt, így rá harult az egyben hatalmas és ijesztő feladat: a farm irányítása. Szerencséjére akad segítsége, apja bizalmasai, Fred, aki húsz éve dolgozik nekik, valamint az ő vezetése alatt álló cowboy csorda, aminek mind a tizenkilenc tagja Wiley keze alá dolgozik. Szinte teljesen zökkenőmentesnek tűnik a csapattal együtt dolgoznia. Apja felkészítette az ifjú lovast a farm ügyes bajos dolgaira, beleláthatott a piszkos munka folyamatába is. Ugyebár a farm és a családjuk védelmét van, hogy nem lehet szép szavakkal és tettekkel biztosítani. Tizenöt éves korában látta először, ahogyan az apja megfenyegette a városi tanács elnökét, majd annak makacssága miatt Fred, az említett cowboy be is váltotta apja ígéretet. Mack Farell kemény ember volt. Fiával is, annak tinédzser korától a tőle családi körben nem megszokott szigorral bánt. Ám a fiú ezt értette, tudta, hogy ő hivatott apja kemény kezét leváltani. Wiley életét a családja és a ranch védelme jelenteti.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Nappal az állatokat látja el, intézi a mezőgazdasági termelést, a gépek ügyét, baját. Egyszóval a férfi munkát. Esténként néha a cowboyok lakjában pókert játszik, legurít velük néhány korsó sört. Szórakozik. De van, hogy ereje annyit enged, hogy telivér, almás deres lovát felnyergeli és kigaloppolnak a legelőre. Nézi a teheneket, olykor megpillanthat egy szarvast is. Hiányzik neki az apja. A szigorú cowboy, a szerető apa. Néha úgy érzi, soha nem léphet a nyomdokaiba, néha ő maga is elhiszi, hogy menni fog neki.
Halottak napján, este ugyancsak kitér a legelőre, kedvenc helyére, kiköti lovát, hadd legeljen, mikor hangos dobogásra lesz figyelmes. A dobogást éles lónyerítés váltja fel. Azonnal fogja Napoleon kantárját és elvágtatt a hang irányába. Mikor rátalál a nyerítés forrására, szürreális kép fogadja. Az idegen lovas előtt egy vicsorgó farkas áll, lova két lábon ugrálva próbálja elijeszteni az állatot. Az idegen pedig igyekszik valamilyen megoldást találni. Wiley előlép a fák takarásából és nagy kiáltásokkal magára irányítja a farkas figyelmét. Majd elvágtat a fák közé, nyomában a nagy szürke fenevaddal. Körülbelül öt perc múlva az feladja, az igazat megvallva, talán nem is támadt, csak megijedt.
Mire a fiatal férfi visszatalál arra a helyre, ahol az idegen volt korábban, hűlt helyét sem találja, se az idegennek, se a lovának. Csak remélni tudja, nem egy újabb kémkedő volt a szomszéd földek tulajának megbizásából.
Nem sokkal később hazafelé úton, újfent valami zajt hall. Irányt váltva a tó felé halad, most sokkal óvatosabban, nehogy észrevegye, akárki is az. A tóparton az idegen lovát pillatja meg, éjfekete színétől alig venné észre, ha nem lenne telihold. Tőle nem messze ül a parton az idegen, a hold fénye megvilágítja felülről. -Egy nő az - gondolja magában.
Leszáll Napoleon hátáról, és óvatosan lépkedni kezd előre. Az idegen meghallja lépteit és sietve lova felé indul. - Ki vagy te? És mit keresel a földemen? Gratulálok Wiley! Ennyire futotta?! Súlykolja magában. Az idegen lova határa felpattanva magabiztosan elmosolyodik.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
- Biztos vagyok benne, ha tudnád, már rám szegeződne a fegyvered. - szólal meg. Hangja lyukat fúrt a csendes éjszakába. Wiley azonnal megismerte. - Valóban ? -húzza fel magát ő is a nyeregbe, hogy a lány arcát jobban láthassa, ám az háttal a holdnak árnyékba borul.- Egy hölgyre sem tartanék fegyvert, és ezt te is jól tudod, River. Hallja, ahogyan a lány halkan beszívja a levegőt, mintha mélyen érintené a nevét hallani Wiley szájából. Pedig oly sokszor hallhatta már, igaz teljes nevén ritkán szólította. Szerette, hogy csak ő hívhatta Riv-nek. De ezt nem érdemelte már ki. Elvesztette a jogát a becézéséhez. - Mit keresel itt? - hangja hűvös, szigorú, akár az apjáé volt. A lány, mintha hosszan gondolkodna mit mondjon. Többször szólásra nyitja száját, de mindig belészakad a szó. Nézi a férfi holdfénybe borult arcát, mintha meg szeretné érinteni. De meggondolja magát, hátat fordít és elvágtat. Egyedül hagyva Wileyt a gondolataival. Miért jött vissza annyi idő után? Miért pont most? Miért épp hozzá?
