Túlsúly

10.

Eltelt pár hét. Beköszöntött a tél. De tudjátok nem az a tél, amilyen a filmekben van. Mikor a főszereplőn a szakadó hóban csak egy kötött pulcsi van. Hanem az a tél, amikor amint kiteszed a lábad a házból összefagysz. A táj szép, havas, fagyos, rideg. Szépnek szép. De már rohadtul elegem van belőle.
Hogy ne csak az időjárásról beszéljek elmeselém mi is történik éppen velem. Emlékeztek, hogy anyával valamelyik este lelkiztünk? Na azóta kicsit megváltoztak a dolgok.
Képzeljéktek!
Apával valahogy újra jóba lettek.
Röhejes nem?! Mikor ott állsz a válás szélén valami mégis visszahúz. Lehet ez hívják szerelemnek? Hmmm.. Nem hiszem túl sok idő telt el azóta, hogy ők egymásba szerettek. Bármi is történt jót tett a családnak. Bence kb 2 hete volt itthon a barátnőjével és a babával. Silvia nagyon kedves és gyönyörű lány. Hosszú, fekete, egyenes haja van. Tökéletes, hibátlan, barna bőre. Kék szeme, telt ajka. És az alakja.. hát simán elmehetne modellnek a csaj. 9 hónapig hordozott magában egy csecsemőt és meg sem látszik rajta. Maga a tökély, komolyan mondom!
Jajj a kis porontyról jut eszembe! NAGYNÉNIKE LETTEM!
Gondoltátok voltna, hogy az ember már 16 éves betöltheti ezt a pozíciót? Én álmomban sem gondoltam volna, hogy ez ilyen hamar be fog teljesedni. Amúgy a picikét Nadinnak hívják. Édes kis szőkeség!
Mikor Bencusék itt voltak a mindenki itthon volt. Képzeljétek még a suliból is kivettek, hogy együtt legyen a család. Hihetetlen tudom! Akkor végre azt éreztem, hogy van valami jó az életemben. De ez csak addig tartott, amíg tesómék itt voltak. Most már minden olyan, mint régen.
Állandóan dolgozó szülők = elhanyagolt gyerek.
Igazából már megszoktam. És így sokkal tűrhetőbb, hogy tudom; van igazi családom! Igaz a hétköznapok bús sötét szele elfújja, mint a port. DE! Még halványan mindig meg van a régi életünk. Csak annyi különbséggel, hogy felnőttünk.
De nem csak a családi életben történtek dolgok!
Most mesélek nektek egy kicsit a suliról. Fújjj!!! Tudoom! Még mindig utálom.. ahogy azt hiszem sokatok. De van valami....vagyis valaki, aki szebbé teszi. Nagy Miklós. Egy beképzelt, öntelt, menő srác. Legalábbis ezt gondoltam. Ugye mondtam, hogy mellém ült bioszon. Na azóta is iszonyatosan kedves velem. Nem értem mért. De mikor elkezdenek csúfolni Ő mindig kiáll mellettem és elcsitítja a népet. Amióta Ő van már alíg-alíg mernek bántani. Mióta Ő van minden más lett. Azzal a tökéletes fekete, göndör hajával, gesztenye barna szemével és tökéletes mosolyával megváltoztatta az egész életem. Még csak pár hete ismerjük egymást, de suliban mindig együtt lógunk. Nyilván vannak haverjai rajtam kívül, de ideje nagy részét velem tölti. Képzeljétek!!! HOLNAP MOZIBA MEGYÜÜÜÜNK!!! Hát nem izgiiii?!?!? De nagyon!!!! Életemben most megyek először valahova fiúval kettesben. Nagyon izgulok! Remélem minden jól fog sikerülni, és nem fogok beégni.
És van még valami, amit mindenképp tudnotok kell. Ebben a pár hétben eszembe nem jutott elő venni a pengét és végig húzni a karomon. Tudjátok mért?
Mert rájöttem, hogy lehet az élet szar. De mindig, minden helyzetben meg kell találni a jó dolgot! És mi van akkor ha nem találod? Áss mélyebbre!

Sziasztok Kedveseim!
Ez a rész egy kis bevezető, hogy mi lesz a következő pár fejezetben. Remélem ti is annyira várjátok Tami randiját Mikivel, mint én! :'D
Most nagyon belejöttem az írásba, szóval remélem lesz időm kiírni magamból mindent.
Írjátok meg, hoy tetszett nektek ez a kis szösszenet.
Puszi❤️❤️