Hogyan tanultam meg angolul

Nyelvtanulás otthon, egyedül

Eljutottam arra a pontra, hogy nincs több ötletem. Az egyetlen járható útnak az tűnt, ha nekifogok és itthon, magamtól kezdem el ismételni a németet. Ekkor is felmerült a HOGYAN? kérdése. Vegyek egy csomó német nyelvkönyvet, meg tesztkönyveket és kezdjek el gyakorolni? Nem biztos, hogy célravezető lenne. Nagyon unalmas, és ami unalmas, azt az ember nem szívesen csinálja.

Ekkor ugrott be, hogy sok-sok évvel ezelőtt kipróbáltam egy nyelvtanító programot, amelyet Rosetta Stone-nak hívtak. Ez egy egynyelvű program, aminek az a lényege, hogy úgy tanítja meg az embereket különböző nyelvekre, mint ahogyan a gyerekek kezdik el megtanulni a saját anyanyelvüket. Képek segítségével először szavakat, utána szóösszetételeket, majd egyszerű mondatokat, végül pedig összetett mondatokat tanít meg. Mindezt játékosan! Különböző témakörök vannak, és mindegyiken belül van külön szókincs, kiejtés, beszéd, nyelvtan, írás, hallás utáni szövegértés és írott szöveg értése rész is. A motiváció pedig egyrészt az, hogy egyre magasabb szintekre lehet lépni, másrészt pedig az, hogy az ember egy idő után – méghozzá elég gyorsan – észreveszi magán, hogy kezdi megérteni a tanult nyelvet. Annak idején kipróbáltam a spanyolt és alig bírtam abbahagyni, vagy 2-3 órán át játszottam vele. Nagyon élveztem! Néhány nappal később pedig teljesen odáig voltam, hogy egy filmben elhangzott egy spanyol mondat és ÉN ÉRTETTEM! Donde está el prisoner? (Hol van a fogoly?) Sosem felejtem el! Olyan büszke voltam magamra!

Az emlékek hatására komolyabban is utánanéztem ennek a programnak és kiderült, hogy nagyon sokan szeretik és ajánlják is a nyelvtanuláshoz. Összesen 5 szintből épül fel, minden szinten 4 nagy témakör és azokon belül 4 kisebb témakör van. Lényegében szintenként 1000 szót lehet vele megtanulni, miközben végigvezeti az embert az adott nyelv nyelvtanán is. Tehát, mire eljutsz az ötödik szint végére, elmondhatod magadról, hogy tudod azt a nyelvet.

Az ajánlások szerint egy alapfokú nyelvvizsgához körülbelül 2000-3000 szavas, egy középfokúhoz pedig 5000-6000 ezer szavas szókinccsel kell rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy aki megcsinálja a 3. szintet, az nagy valószínűséggel le fog tudni tenni egy alapfokú nyelvvizsgát, az 5. szint után pedig egy középfokút.

A Rosetta Stone ma már online is elérhető a www.rosettastone.com oldalon. Az előfizetésre vonatkozóan több opció is van. 3 hónapra 36 USD, azaz 10.000 Ft, míg 2 évre 168 USD, azaz 47.000 Ft. Persze ez árfolyamtól függően némileg változhat.

Ha ezeket az árakat összehasonlítjuk az előző fejezetben leírtakkal, akkor láthatjuk, hogy ennek a programnak az ára jóval kedvezőbb, mint a hagyományos nyelvtanfolyamok árai. A 3 hónapos előfizetés ugyanannyiba kerül, mint 3 óra egy magántanárnál, de még a 2 éves előfizetés is jelentősen olcsóbb, mint egy 4 hetes szuperintenzív nyelvtanfolyam ára. Csak éppen utóbbi esetben nem mindegy, hogy ennyi pénzért 4 hétig jársz egy csoportba vagy pedig 2 év alatt a saját tempódban és szabadidődben, játékosan tanulva, akár többször is végigmehetsz az anyagon. Ráadásul az online változatnál már nem is zsákbamacskát vesz az ember ennyi pénzért, mivel van ingyenesen letölthető próbaverziója, így mielőtt előfizetnénk rá, ki is próbálhatjuk és eldönthetjük, hogy tényleg ez lesz-e az, ami segít majd nekünk a nyelvtanulásban vagy sem.

A Rosettával már megvolt a válasz arra, hogy HOGYAN. Most jött az a kérdés, hogy MIKOR? Mivel keresztfélévre jártam, így 2014. november elejére kellett leadnom a diplomamunkámat. Viszont augusztusra vártuk a második gyermekünket. Így már június közepétől otthon maradtam és elkészítettem a diplomamunkámat. Szerencsére a konzulensem is támogatóan állt hozzá és a nyáron több alkalommal is konzultáltunk mind személyesen, mind pedig online. Végül pont a baba születése előtti este lett rá kimondva, hogy készen van. Hihetetlen öröm és megkönnyebbülés volt, hogy ezzel sem lesz már gondom. Már csak a nyelvvizsga és az államvizsga volt hátra. Nem tudtam, hogy baba mellett hogyan fogok tudni felkészülni rájuk. Azon is gondolkoztam, hogy halasztok egy félévet, de tudtam, hogy azzal sem lennék beljebb, mert egy nagyobb baba még több figyelmet igényel. Úgy voltam vele, hogy lesz, ami lesz, nem halasztok.

Mint ahogy azt korábban is írtam, a Rosetta 5 szintből, szintenként 4 nagy témakörből és ezeken belül 4 kisebb témakörből áll. A tervem az volt, hogy amíg a baba alszik, addig minden nap átveszek egy kicsi témakört. Ki is számoltam, hogy ezzel a szisztémával 80 nap alatt (4*4*5=80) az 5. szint végére kell, hogy érjek. Ez azt jelenti, hogy november végére jó eséllyel elmondhatom majd magamról, hogy felkészültem a nyelvvizsgára. A kellő nyomás elérése érdekében jelentkeztem is egy november végi vizsgára. Persze egy baba mellett a tervek mindig csak elméletnek számítanak. Bár ő tényleg a nagykönyves eszik-alszik baba volt, mellette ott volt a nagyobb gyerek, a háztartás, így egy idő után el kellett engednem az elképzelt ütemtervemet és egyszerűen mindennap annyit tanultam, amennyire időm volt. Ez néha csak 1 óra volt, néha pedig akár 3-4 óra is.

Némi kitérő. Ha nem sürget minket az idő és nincs kijelölve egy bizonyos mindenképpen tartantó véghatáridő, akkor az egyik legnagyobb hiba, amelyet az ember a kitűzött cél elérése érdekében elkövethet, hogy ütemtervet készít magának. Megtervezi, hogy minden nap át fogok nézni egy témakört. Csak gyerekek mellett ez biztos, hogy nem fog összejönni. Egy kisgyerek minden nap felül fogja írni a tervünket. Ha pedig nem tudjuk tartani a kitalált ütemtervünket és minden nap végén azzal szembesülünk, hogy ma sem jött össze, amit elterveztem, az nagyon frusztráló. Amikor pedig egy héten keresztül minden este el tudjuk könyvelni ezt a sikertelenséget, az igencsak kedvét szegi az embernek és lassan eljut oda, hogy ami nem megy, azt ne erőltessük. Gyakorlatilag feladja. Ezért ne tervezzünk előre! Ha nincs határidő, akkor tényleg a saját, kényelmes tempónkban haladjunk. Tekintsük ezt a nyelvtanulást játéknak, amivel a szabadidőnket töltjük. Ha így teszünk, akkor nem lehet bennünk rossz érzés, ha néhány napig nem jutunk el odáig, hogy tanuljunk. Mert előfordulnak olyan helyzetek, amikor egyszerűen fontosabb dolgunk van. Elmegyünk nyaralni, bulizni, moziba, játszóházba, jön a Karácsony, szünet van az iskolában... stb. Persze arra is figyeljünk, hogy ezeket a helyzeteket ne használjuk kifogásként! Ha mindig fontosabb dolgunk van, akkor valójában nem is akarunk annyira megtanulni egy nyelvet. De ez nem csak a nyelvtanulásra, hanem bármilyen más cél elérésére is vonatkozik.

Visszatérve a tanulás menetére. November elején kezdtem el a 4. szintet, amikor jött egy email, hogy a nyelvvizsga a jelentkezők alacsony száma miatt elmarad. Puff neki! Bedőltek a terveim. Felhívtam az iskolát, amelyik a nyelvvizsgát szervezte, hogy mégis hány jelentkező kellett volna még? Közölték, hogy én voltam az egyetlen jelentkező. Majd további puhatolózásomra elmondták, hogy igazából mindig meghirdetik, de soha nem szokott rájuk jelentkezni senki. Hosszú ideje én voltam az egyetlen. Na, itt felmerült bennem a kérdés, hogy ha tudták, hogy úgysem tudják megtartani a nyelvvizsgát, akkor miért nem jelezték ezt már előre? Nagyon dühített, hogy emiatt nem lesz meg a nyelvvizsgám a diplomaosztóra.

Elkezdtem más lehetőség után kutatni. Budapestre nem akartam bemenni, messze van, sok idő az utazás, egész napra a kicsi babát nem tudom rábízni senkire. Így elsősorban közelebbi lehetőségek érdekeltek. Majd kiderítettem, hogy az egyetem szerződésben áll a Rigó utcával, ezért ott is lehet Origós nyelvvizsgát tenni. Bár korábbi tapasztalataim alapján féltem tőle, de úgy voltam vele, hogy eltelt azóta 15 év, csak változott valamit a helyzet. Mivel a következő nyelvvizsga időpontja egybeesett az államvizsga időpontjával, ezért itt már teljesen veszett ügyként tekintettem a dologra. Úgy voltam vele, hogy ha már határidőre úgysem lesz meg, akkor ráér. A tisztesség kedvéért azért végigcsináltam mind az 5 szintet.