•Köztünk marad•

1.

Még utoljára belépek mostmár üres régi szobámba. Annyi emlékem van itt, legszivesebben el sem mennék innen. Elkezdtem lassan sétalni a szobába kezemet a falon húzva mikor apát hallottam meg.
   - Mel. Gyere indulunk-kiabált a földszintről.
Elengedtem a falat majd sarkonfordultam és lementem a lépcsőn egyenesen ki a házból. Apa már az autóban várt én pedig beültem mellé. Nem szóltam hozzá, mérges voltam amiért el kell költöznünk. Apa sóhajtott egyet közben rám nézett.
  -Ugyan Mel. Már megbeszéltük hogy miért kell elköltöznünk. Tudod hogy kell nekem az az állás.-momdta sajnálóan. Erre sem mondtam semmit csak bedugtam fülembe a fülhallgatót és max hangerőn kezdtem el hallgatni kedvenc zenéimet.

•••

Pár óra múlva megérkeztünk az új házhoz. Már külsőre is szép volt. Legalább a becipekedéssel nem kellett bajlódni mert berendezetten vettük , elég ízléses. Csak a ruháimat és a sajat cuccaimat kellett fel vinnem a szobámba. Úgyérzem ma este nem fogok aludni ezért elkezdtem a dobozaim kipakolását. Apa közben elköszönt tőlem. Mikor én is kész voltam átöltöztem majd lefeküdtem. Eleinte zenét hallgattam majd elaludtam.

Sziaztok😁
Tudom az első rész elég rövid lett de a többi már hosszabbak lesznek . Remélem eddig tetszik😅❤️ ez az első storym😊❤️