•Köztünk marad•

15.

Amint Jared felvette a telefont bevonult a dolgozó szobályába. Kíváncsi voltam hogy ki lehet az bár nem tartottam jó ötletnek azt hogy halgatózzak. Ám 5 perc elteltével a kíváncsiságom felülmúlta türelmemet, ezért halkan az ajtó elé lépkedtem.
  - Biztos vagy ebben? De ez hogy történhetett hiszen rendszeresen jártál orvoshoz és szedted a gyógyszert is.- a hangja elég dühösnek hallatszódott.
Lassan de gyorsan elsurrantam az ajtó elöl. A kanapén ülve elgondolkodtam a hallottakon ,,Biztos vagy benne? De ez hogy történhetett hiszen rendszeresen jártál orvoshoz és szedted a gyógyszert is." Sajnos rossz gondolatok születtek a fejemben. Nagyon remélem hogy nem nekem lesz igazam.
Nem bírtam tovább várni, tűkön ültem. Úgy döntöttem inkább haza megyek. Hívtam is egy taxit.
A taxiban ülve rájöttem hogy otthon sem tudnék mást csinálni, ezért felhívtam az egyetlen embert akit itt ismerek majd megbeszéltünk egy találka helyet.
Már ott ültem a kávézóban iszogattam a jegeskávémat mikor leült elém Justin.
  -Szia- köszöntem egyszerüen, a tengerparti buli óta nem beszéltünk.
  -Szia, elösször is bocsánatot szeretnék kérni a történtek miatt. Nagyon bántott hogy kihasználtalak.
  -Még szerencséd hogy nem vagyok haragtartó típus.- elmosolyodtam erre ő is megkönnyebült.
  -De mesélj látom rajtad hogy van valami, és ok nélkül nem is hívtal volna ide.-igaza van.
  -Ahh csak..a barátom reggel kapott egy aggasztó hívást, vagyis nem is tudom kinek az aggasztóbb. Neki aki tudja miröl van szó , vagy nekem aki csak egy kis részletet hallott és már az sem volt túl fényes...-kavargattam kávémat.
  -Hát figyelj, biztos elfogja mondani neked-fogta meg biztatoan a kezem.
  -Igen lehet. De most akkor is bajban vagyok hiszen szó nélkül leléptem . Valamiért most nem is szeretnék vele beszélni.
  -Ez érthető.-bologatott együttértően.

Még egy darabig beszélgettünk aztán mikor már az 5-dik nem fogadott hívást és 3-dik üzenetet kaptam Jaredtől inkább haza indultam. Persze nem Jaredhez. Amikor a ház elé értem megláttam Jared autóját. Nagy levegőt vettem és beléptem a lakásba. A nappaliba ült arca a kezébe temetve. Tanácstalannak tűnt. Furcsa volt őt így látni. Úgy éreztem szüksége van rám. Így hát oda mentem hozzá felemeltem az arcát, erre ő hátradőlt a fotelban én pedig az ölébe ültem és magamhoz öleltem. Jó szorosan tartott. Belepusziltam hajába majd magam felé fordítottam arcát és oda is kapott egyet-egyet. Majd megszólalt.
  -Muszáj lenne beszélnünk.
  -És muszáj lenne ma?- simogattam meg arcát.
  -Rendben de holnap már muszáj lesz.- bólintottam egyet.
  -Felmegyek átöltözni, jössz?
  -Megyek.- feltápászkodott majd elindult utánam. Mikor felértünk a szobámba ő lefeküdt az ágyamra én pedig a szekrényemhez ballagtam. Mivel ma is elég meleg volt valami lengét kerestem. Felvettem egy farmer shortot es egy zöld fehér spagetti pantos felsőt. Furcsa volt hogy öltözés közben nem hagyott megjegyzéseket. Mikor kész voltam oda feküdtem mellé. Úgy látszott rajta hogy valami bántja. Odabújtam hozzá és adtam egy puszit a szájára.
  -Mondtam már hogy szeretlek?- kérdezte a szemembe nézve.
  -Hmm hát elég ritkáán-grimaszoltam hozzá erre ő felkuncogott- de anélkül is tudom hogy mondanád.- erre márcsak mosolygott egyet.
  -De én is szeretlek- súgtam neki halkan erre ő megcsókolt. Ez más volt mint a többi lassú ,érzéki ,finoman érintett. Próbáltuk elfogalalni magunkat film nézéssel de közben bealudhattunk mivel 6óra körül keltünk fel. Bevettem szokásosan a gyogyszeremet aztán lementem kaját csinálni majd az ágyban megettük.
A reggelo telefon hívást leszámítva egész nyugisan telt ez a nap. Élveztem egésznap Jareddel lustizni. Egyre közelebb kerülünk egymáshoz.