A gróf felesége

3. Fejezet

Anyám persze boldog boldogtalant meghívott a házába ünnepelni. Apám pedig ezt nem bánta. Én voltam a legnagyobb büszkeségük, a lányuk, aki már nemes lett méghozzá grófné. Anyám nyúzott arcát sokszor púderezte be, de ez sem fedte el igazán barna bőrét és a nagy táskákat a barna szeme alatt. Még fiatal volt, 14 évesen ment hozzá apámhoz, de a 8 gyerek megviselte, többnek látszott koránál. Hosszúkás arcához és formás orrához illett a konty, amit előszeretettel viselt. Valaha gyönyörű lehetett, mások mindig megjegyezték, nahát Sarah, kiköpött anyád vagy. Mostanság senki nem mert velem ilyen hangnemben beszélni. Családtagból idegen lettem. Ezt teszi a rang, a pénz, a hatalom. Bár nekem nem volt nagy hatalmam vagy csak nem éltem vele. – A lányom, lady Sarah – Mutatott be minden ismerősnek, mintha én nem ismertem volna őket korábbról. Milyen ostoba szokás. Hihetetlen de alig vártam, hogy haza érjek, vagyis vissza a birtokra. Igazán már sehol sem éreztem otthon magamat. Mindenütt kívülállóvoltam. A rokonaim közt azért, mert grófnő lettem, a nemesek közt meg azért, mert polgári családból származtam. A birtokon aztán mindenféle egzotikus ajándékot kaptam, mint egy zöld papagáj, ami tudott beszélni. James mindent megtett, hogy boldoggá tegyen, de én mégsem tudtam ezt értékelni. Felmentünk a szobámba és felvettem a szokásos pózt. A hálóingemben hanyatt feküdtem az ágyon, szétraktam a lábaimat és vártam, hogy essünk túl a dolgon. Rám mászott és betette a péniszét, ami puha volt, nem olyan, mint Adamé. Később rájöttem, hogy ezt merevedési problémának hívják. Behunytam a szememet és Adamet képzeltem oda.

- Jó volt drágám?

- Tessék?

- Furcsa hangokat adott ki, remélem nem fájt? – Büszke volt magára.

- Hogyan? Értem. – Szégyelltem magam előtte. Mocskosnak éreztem magam, de nem azért mert megcsaltam, hanem azért mert miután szeretkeztem Adammel, engedtem, hogy ő is hozzám érjen. Bementem a fürdőbe. Minden fehér márványból volt, a kád, a kézmosó csap, aranyozott fogantyúkkal. Arcot mostam a mosakodó tálban. Arra gondoltam, hogy én ezt nem bírom tovább. Benedvesítettem a törülközőt és körbe mostam vele a nemiszerveimet. A puha anyag felizgatott, nem igazán tudom, hogy miért, de óvatosan körözni kezdtem a törülközővel, úgy, ahogy múltkor Adam csinálta az ujjaival. Hangosan sóhajtoztam.

- Minden rendben van kedvesem?

- Igen. – Eldobtam az anyagot és visszafeküdtem az ágyba.

- Minden rendben ment, ameddig távol voltam?

- Természetesen. – Hevesebben vert a szívem, reméltem nem sejt semmit.

- Azt hallottam, hogy elbocsátotta Robertet és Petert.

- Történt egy apróbb félre értés, de ne aggódjon, már visszavettem őket. Nem szóltam, mert nem akartam bosszantani vele.

- Én minden kis apróságról tudni akarok, ami csak történik önnel, a legkisebb részletről is és ez természetesen a birtokra is vonatkozik. Tehát történt még bármi más, ameddig nem lehettem ön mellett? A legjelentéktelenebb dolgok is érdekelnek. – Azt hittem rájött és csak játszadozik velem, mint a macska az egérrel, mielőtt megölné. Teljesen kivert a víz.

- Semmi olyan, amiről már ne tudna. – A másik oldalamra fordultam, és reméltem, hogy hagyjuk ezt a témát.

- Rendben van kedvesem, akkor jó éjszakát! – Megpuszilta a homlokomat, betakart és átment a saját szobájába. De én reggelig nem tudtam megnyugodni. A saját szobájában van szinte mindig és én oda sose mehetek be. Miután velem hált, mindig bezárkózott. De akkoriban ennek örültem, mert ki nem állhattam a horkolását. Hamarosan megint elutazott és én újra egyedül maradtam. Azt mondta határozatlan időre lesz távol. A városban pedig rosszindulatú pletykák terjedtek, hogy a grófnak van egy másik családja és velük tölti az idejét. De én egyáltalán nem törődtem ezzel. Az egyik hétvégére Edgar kimenőt kapott és úgy esett, hogy mindenki elfoglalt volt, Beverly a városba ment leadni a ruha rendelést és én magányosabb voltam, mint valaha. Meghívót küldtek egy újabb bál lesz a szomszédos kastélyban, a levelet Adam hozta fel. Kopogtak az ajtón, de mégcsak reggel volt, a hálóingemben ültem és a hajamat fésültem az asztal mellett.