Creepypasta horoszkópok és egyéb baromságaim ¡¡BEFEJEZETT!!

19. Rész

Jeff the killer × reader!
minahuha kérésére.

Minden egy esős Novemberi napon kezdődött. A sötét utcát csak néhány elhaló fényű lámpa törte meg.

Éppen egy sikátor mellett mentél el amikor furcsa hangokat hallottál. Megálltál, majd rövid hezitálás után bentebb mentél pár lépést.

Ahogy a sötétben ide-oda nézelődtél és próbáltál nem elesni az esernyőddel, megéreztél valamit. Pontosabban a vér vasas szagát. Kicsit megijedtél, de még mindig nem fordultál vissza. Kíváncsi voltál mi történhetett ott.

Ahogy haladtál beljebb, annál erősebbé vált a vér jellegzetes szaga. Nemsokára beleléptél valamibe. Lehajoltál, hogy meg tudd nézni mi az. Egy vértócsa. Mostmár biztos voltál benne, hogy valakit itt...megöltek.

Tettél még pár lépést előre, majd megbotlottál valamiben és elestél. Pontosabban egy emberben. A kezed és a térded zsibbadt az esés után és még fájt is. A (h/sz) hajad össze vissza állt, az esernyőd elejtetted és az egy jobban meginduló esőtől meg is áztál egy szempillantás alatt.

Gyorsan felkeltél a földről, majd oda térdeltél az emberhez. A hátára fordítottad, a mellkasa nem mozgott, és te ezt rögtön észrevetted. Tudtad, hogy ez a hulla.

Kicsit közelebb hajoltál és hunyorogva próbáltál rájönni ki lehet az. Hosszas percek után ismerted csak fel. Ő volt az a fiú aki az iskolában, minap vallott szerelmet. Persze nemet mondtál ugyan is a te szívedbe már nagyon rég óta belopta magát valaki.

Már keltél volna fel a fiú mellől, mikor meghallottad valakinek a hangját. Szinte felugrottál mellőle és megfordultál.

Szembe találtad magad a gyilkossal. Azzal a kegyetlen gyilkossal, aki egyetlen éjszaka alatt megölt egy csomó embert és még rájuk is gyújtotta a házat. Aki 'go to sleep' mondata kíséretében küldi örök álomra áldozatait.

Igen, ő állt veled szemben és kék szemei szinte világítottak a sötétben. Elkezdtél hátrálni ő pedig egyre közelebb ment hozzád. A hullát átlépve mentél minél messzebb a fiútól, de egyre közelebb ért hozzád.

Mikor már alig egy fél méter volt köztetek, elkapta a kezed és magához húzott. A fejedet a mellkasának döntötted és próbáltál nem remegni a félelemtől. Féltél, hogy téged is megöl, de titokban szerelmes is voltál belé. Persze ezt rajtad kívül senki se tudta.

Akármennyire próbáltál nyugodt lenni nem ment. A szíved úgy kalapált, hogy majd' kiesett a helyéről, és ezt ő is megérezte.

-Miért félsz tőlem (név)? - Tolt el kicsit magától, hogy csillogó (sz/sz) szemedbe tudjon nézni.

-B-bántani f-fogsz? - Remegett meg kissé a hangod.

-Téged nem. Csak azokat akik el akarnak venni tőlem. - Mondta nyugodtan. Mélyen a (sz/sz) szemedbe nézve.

-Miért? - kérdezted miközben a vizes  (h/sz) hajadat seperte ki az arcodból még mindig szemedbe nézve.

-Mert az enyém vagy és senki másé. - Mondta miközben az arcod simogatta hüvejkujjával.

Lassan közelebb hajolt majd lágy csókot lehelt az ajkadra. Az idilli pillanat nem sokáig tartott de te úgy érezted, mintha megállt volna veled az idő. Utána még hosszas percekig néztetek egymás szemébe, majd újjabb lágy csókba hívott téged.

A kegyetlen gyilkos, akit mindenki megvel. A kegyetlen gilkos akit senki se szeret azon a napon találta meg a szerelem. És (név)-et is aki addig még senkivel nem volt hajlandó együtt lenni.

És innen kezdődött kettőtök tiltott szerelme.

Tudom-tudom! Rövid és gagyi is, de próbálkoztam! Remélem azért türhető volt ^^"