Creepypasta horoszkópok és egyéb baromságaim ¡¡BEFEJEZETT!!

63. Rész

EndGirl99 kérésére egy Sonic.EXE x Reader!

[Név] mióta az eszét tudja, azóta Slenderman bázisán élt. Még nagyon kicsi korában került ide, így az igazi szüleiről semmit se tudott. Csak annyira emlékszik, hogy vele együtt, egy kék róka is oda került. (Nemtom milyen állat Sonic bocsiii~)

Kiskorukba mindig sokat játszottak, és mindig együtt voltak, de mostanában már szinte alig szólnak egymáshoz.

Ennek az okát [Név] sem tudta, de belátta, ha a kék róka fiú nem akar vele lenni akkor nem erőltetheti.

Ma reggel is Toby "Hey Masky" mondókájára kelt fel. Álmosan -és kócosan- lement a konyhába reggelizni valamit. Végül Toby gofriája jutott a választás így -egy szék segítségével- leszedett pár darabot, és megmelegítette a mikróban.

Elvette a tejszínhabot, nyomott a tetejére egy kicsit, és elkezdte enni. Nemsokkal később betoppant Sonic is a konyhába és úgy ment el [Név] mellett, mintha ott sem lenne. Rosszul esett neki, az nem kifejezés, de megfogadta, hogy nem fog vele foglalkozni.

Kicsit gyorsabban kezte el enni a gofrit, csak hogy ne kelljen egy helyen tartózkodnia a rókával. Miután befejezte, gyorsan betette a mosogatóba a tányért és kirohant a konyhából.

Felöltözött, és elment sétálni az erdőbe. Nem volt kedve már otthon ülni, és megint túl sok minden cikázott a fejében, ami miatt muszály volt egy kis friss levegőt szívnia.

Egyszer csak meghallott egy hangot maga mögül, így gyorsan előrántotta a zsebéből a vadászkését és megfordult.

Nem látott senkit csak egy papírt a földön. Lassan odasétált hozzá, felvette és ez állt rajta.

"Találkozz velem a tónál!"

Zsebre tette, és elindult a tó felé. Útközben néha a szeme sarkából meg-meg pillantott egy árnyékot, de nem sokat foglalkozott vele. Mikor odaért egy ismerős kék alakot látott meg.

-M-mit szerettél volna?- Kérdezte félve.

-Bocsánat..- Lépett kicsit közelebbb.

-Miért kérsz--

-Bocsánat, hogy csak úgy ignoráltalak.-Ment mégközelebb.

-Miért--

-Mert féltem..- Már csak pár centi választotta el őket.

-Mitől?

-Ettől.- És megcsókolta. (Nemtom hogy)

Nem sokáig tartott a csók, de [Név] mégis úgy érezte, mintha órákig úgy lettek volna.

-Mondd csak..Lennél az enyém?- Mosolygott aranyosan a a kék róka.

-Igen!- Azzal a nyakába ugrott.

Na heyo! Ennyi tellik tőlem most, de majd legközelebb megpróbálok egy jobbat!

Helyesírási hibákért bocsi!

Találkozunk egy hónap múlva!

Bye!~ :33