Steve-t deathcrone adta ötletnek❤️
A moziban meglehetősen hideg volt.De Steve meleg keze ezt teljesen elfelejtette velem.A szék kéztartóján pihent összekulcsolt kezünk miközben a film teljesen lekötötte a figyelmünket.Alig vártam,hogy egy kicsit több időt töltsek azzal a férfival akinél senkit nem szeretek jobban.És most az égig emelt ez az érzés,hogy a közelemben érezhetem őt.
A filmet én választottam,tehát egyértelműen a romantikus kategóriába sorolható be.
-Nagyon szeretlek.-hajoltam közel a füléhez és ezt a két szót súgtam a bele, majd elhajoltam.
Ő reagálásképp elmosolyodott és gyengéden az államat megfogva odafordította az arcomat az övével szemben.Szóval egymás szemébe néztünk.
-Nálam nem jobban.-huncutul mosolygott és puha ajkait az enyémre helyezte.
Hamarosan vége lett a filmnek és kéz a kézben hagytuk el a mozit.
-Mi legyen az esti program?-említettem meg hazafelé menet.
-Hmm...nem is tudom.Talán aludjunk.-kaptam kezemet ásítozó szám elé.
-De én még nem akarok aludni!-Steve olyan fejet vágott,mint egy kisfiú.
-Akkor neked milyen terved van,Kapitány?
-Tudod jól,hogy nem csípem,ha Kapitánynak hívsz.
-De te az én Kapitányom vagy.-szembeálltam vele és az ujjaimat a tarkója mögött összekulcsolva egy csókot nyomtam mézédes ajkára.
Otthon még csináltunk vacsorát és beszélgettünk olyan dologról amit nem nagyon hoztunk fel:
-Steve.Kérdezhetek valamit?-kortyoltam bele a pezsgőmbe.
-Persze.Mond nyugodtan.-nézett rám.
-Mit éreztél mielőtt földet értél a náci repülővel?
Hirtelen megfagyott köztünk a levegő egy pillanatra.De nem hátrált ki a kérdésből:
-Mielőtt lezuhantam volna,elhívtam Peggy Cartert egy randira.Ami,mint tudod,nem valósult meg.De a jégbe fagyás előtt csalódott voltam,mégis boldog,hogy ezzel is hozzájárultam a háború megnyeréséhez.Csalódottságot meg azért éreztem,mert tudtam,hogy a Peggyvel való kapcsolatomnak ott vége szakad.-már bántam,hogy megkérdeztem.
-Ne haragudj,hogy felhoztam ezt a témát.
-Nincs semmi baj.Nem tudhattad.-mosolygott kedvesen.És ez volt az egyik dolog,amit a legjobban szerettem benne.Bármilyen bántó,sértő dolgot nyugodtsággal kezel és ezzel engem is megnyugtat.
-Én elmegyek lefeküdni.Te jösz?-bólintott.
-Jó éjt.-Steve átkarolva odabújt hozzám az ágyban.
-Jó éjt Szerelmem.
Reggel irdatlan rosszullétre keltem.A Kapitány még aludt,viszont nekem ki kellett mennem a teraszra egy kis friss levegőt szívni.Szédültem,hányingerem volt és a fejem is fájt.Ráadásul szombat reggel van.Szombat!A kikapcsolódás napja.És most itthon kell töltenem,mert betegnek érzem magamat.
Miután elég levegőt szívtam,bementem és nekifogtam a reggeli készítésének,majd mikor azzal is végeztem leültem a nappaliban a tv elé.Egész végig azon járt az eszem,hogy mitől lehetek ennyire rosszul.
Egy hülye ötlettől vezérelve felpattantam a helyemről és elkészülve a lakásból távoztam.
-Istenem...Kérlek...-remegő kezemben fogom a tesztet ami elmondja a rosszullétem okát.Egy terhességi teszt ami megmutatja,hogy lesz-e egy kis jövevény az életünkben.
Megfordítom a tesztet.
-Micsoda?-odakaptam a kezemet a szám elé.2 csík.2 pici csík ami megváltoztat mindent.
-Kicsim!Itthon vagy?-hallom meg a kipihent Steve hangját.
Kilépek a fürdőszobából és megállok a férfi előtt.Ő értetlenül néz rám gyönyörű kék szemeivel.
-Minden rendben?-aggódik.
Én válasz gyanánt odanyomom kezébe a végeredményt.
Először teljesen lesokkoltan állt,majd meleg ölelésbe von.
-Gyerekünk lesz.-mondja mosolyogva.
-Igen.-a szememben örömkönnyek jelennek meg.
És innentől az életünk egy hatalmas fordulatot vett.Természetesen jó értelemben.
