Hét kulcs őrzői 2.

3.rész

-Adéla azt mondta hogy E betűnél van.-mondta Oxána mikor beléptünk az Ergonba.
-Itt az E.-mondta Leon a könyvtár emeletén
-Roxi ha nem akarod hogy lepakolja a teljes polcot akkor szükségem lesz a segítségedre.-mondtam és Roxi mosolyogva odagyalogolot a polchoz.Végig húzta a kezét a könyvek és az ötödik polcon megállt.
-Ez a könyv mögött van.-mondta kivette a könyvet és benyúlt mögé.Egy nem túl nagy bőrkötéses könyv volt amin az Zár felnyitása 1. Könyv felirat állt.
-Ok,akkor menjünk.-mondta Leon sietősen
-Siessünk mert a végén Leonnak lejár a heti könyvtárban lévő ideje.-mondtam viccesen és arcon csókolt.A lányokkal megbeszéltük hogy csak holnap nyitjuk fel a zárat.Ez a könyv sokkal jobban vonzott engem mint a többieket,de éreztem rajta hogy ez sokkal tisztább nem éreztem túl erősnek.Másnap már egykor ott voltam a telken közben csak kettőkor találkoztunk,szerencsémre Adéla tegnap pont nem csukta be ajtót.Bementem a házba elővettem a szekrényből a könyvet ahova tegnap Oxána rakta.Nem mertem kinyitni pedig tudtam hogy ez nem a hamisítvány csak néztem a csukott könyvet és a borítóját simogattam.
-Szia.-lépett be az ajtón Adéla és rám sem nézett
-Szia!-köszöntem vissza,de ekkor már Adéla a padlásra mászott fel.
-Szia Lea!-jött meg két órakor Tiara
-Szia Tiara.-mondtam
-Hogy vagy?-kérdeztem mert láttam hogy Tiara is fel akar menni a padlásra.
-Jól,nem akarod kinyitni azt a könyvet.-mondta Tiara mert látta hogy még mindig csak a könyv borítóját nézem és Tiara már fent volt a padláson.
-Ti mit csináltok fent a padláson?-kérdeztem mikor már Sarlott is a padláson volt már egy fél órája.
-Semmit.-mondták egyszerre a lányok
-Az jó hárman a semmi.-mondtam és a lányok lassan lejöttek az emeletről.
-Egyébként sorozatot néztünk.-mondta Sarlott
-Sziasztok-lépett be egyszerre Alíz,Noémi és Oxána.
-Akkor kezdjük!-mondta Alíz és azt várta hogy kinyissam a könyvet.Nem bírtam kinyitni, egyszerűen megfogtam a borítót és nem mozdult a kezem.Eltoltam magam elől a könyvet Tiarának hogy ő nyissa ki és felálltam és kimentem a kertbe.
-Mi volt ez?-kérdezte Noémi mikor kilépett az ajtón.
-Nem tudom nem bírtam kinyitni megállt a kezem.-mondtam és a kertem egy tölgy fát néztem.
-Nekem is van ilyen,csak közbe hangokat is hallok és nem tudom megcsinálni.Olyan is volt hogy nem bírtam narancslevet tölteni magamnak.Ezek lényegtelenek,ilyen a őrzői élet.-mondta Noémi és vissza mentünk senki nem nézett ránk mindenki az hallgatta amit Tiara olvasott.Egy óra múlva már tisztán tudtuk hogy a zár fenyitását hogy kell csinálni és mit jelent. Ha felnyitjuk plusz erőkhöz fogunk hozzáférni,mindenki plusz egyhez. A könyv legutolsó oldalán található lakatra mindenki rátette a kulcsát a következő feladatnál nem igazán tudtam senki hogy mire próbának utalni, a feladat az volt hogy mindenkinek egyesével kell elszívni az erőt a könyvből, megadott sorrendben.
-Éder Alíz!-olvasta Oxána a könyvből, Alíz odament rátette a ágyon lévő könyvre a kezét letérdelt és mereven maga elénézett. Pár másodperc múlva a zöld szeme lilán izzott. Elvette a kezét a könyvről és lassan felállt.
-Egy helységben valaha történt dolgok látása.-mondta Alíz és mindenki tudta hogy ez azt jelenti hogy ez az ereje amit most kapott.
-Waller Adéla!-olvasta Oxána és Adéla is úgy tett ahogy Alíz csak neki narancssárgán villant meg a szeme.
-Látnok a valóságban is.-mondta Adéla és elmosolyodott.
-Yax Tiara!-olvasta és Tiara is úgy tett mint a többiek. Tiara szeme színe citrom sárgán izzott fél percig
-Víz és föld elem irányító.-mondta Tiara
-Arany Noémi!-mondta Oxána és Noémi is úgy jár el mint a többiek neki zölden villant a szeme.
-Závadi Sarlotta-olvasta Oxána és össze ráncolta a homlokát
-Neked Sarlotta a teljes neved?-kérdezte Oxána Sarlott bólintással válaszolt. Neki kéken izzott a szeme.
-Múlt átírása mások tudatában.-mondta Sarlott és nem igazán értette hogy mit jelent ez.
-És én.-mondta Oxána
-Horvát Oxána.-mondta Alíz, Oxánának rózsaszínűen izzót a szemed.
-A levegő részleges mérgezése. Gondolom hogy az emberek elájulnak a levegőtől.-mondta Oxána
-És Nyári Leilána.-mondta Oxána
-Lea neked i-vel van a neved?-kérdezte Oxána
-Mindkettővel lehet írni, mindkettő anyakönyvezve van.-mondtam és az előttem lévő könyvet néztem. Lassan leültem, nem szólt senki semmit. Lassan a kezem a könyvre rátettem és nagyon erősen gondoltam az erőre. Éreztem a hogy a könyvből elszívom az erőt. Nagyon izgultam nem tudtam hogy honnan fogom tudni hogy mi az erőm. Egyik pillanatba éreztem ahogy a szeme pirosan elkezd izzani, pár másodperc múlva éreztem hogy bennem van erő. Felálltam és elgondolkodtam hogy mi az erőm. Ekkor valami nagyon nem stimmelt egy erő helyet négyet éreztem.
-De ilyen nincs, ez négy.-fordultam Oxána felé kétségbe esetten. Senki nem szólt semmit másodpercekkel később Roxi szólalt meg
-Olyan nincs mutasd meg.-mondta Roxi nyugodtan
-Első,kontrollálás.-mondtam és nyújtottam a kezemet és becsukódott ajtó amin Adéla valamiért ki akart menni.Ekkor már igazából senki nem figyelt rám mindenki a saját új erejével volt elfoglalva,csak Adélától kaptam egy ideges pillantást.
-Második,veszély megérzése.-mondtam és éreztem hogy ahol most Oxána áll ott pár másodperc múlva ki fog gyulladni a padló.
-Állj arrébb mert Tiara most fogja alattad meggyújtani a padlót.-mondtam és Roxi arrébb lépett pár pár másodperc múlva megtörtént ami mondtam.
-Bocsi,kiáltotta Tiara és eloltotta a tüzet.
-Harmadik,megérzem hogy hol vagytok.-mondtam és Roxi csak értelmetlenül engem nézett.
-Negyedik,gondolatok látása és befolyásolása.-mondtam és elkaptam a kezét és becsuktam a szeme.Roxi próbálta kirántani a karját a kezemből,de már késő volt láttam amiért ki akarja rántani a kezemet.Oxán pont azon gondolkodott hogy lehet hogy nem vagyok közéjük való és ellenség vagyok.
-Komolyan,Horvát Oxána?-kérdeztem könnyes szemmel és mindenki rám nézett.
-Ellenség? Ennyire tartasz engem?-mondtam igazából nem kiabáltam csak csalódott voltam,nem tudtam folytatni éreztem ha tovább beszélek akkor elkezdek sírni.Nagyon lassan bízik meg emberekbe alapvetőleg és most ezt látom minden összeomlott benne.Ez ma már túl sok volt nekem,kirohantam a házból az utcára.Futott pár telekkel arrébb és ott egy kerítés mellett álltam meg.Néztem a telket és éreztem hogy az arcomon végig folynak a könnyek minden elhomályosult és idegesen megszorítottam a kerítés beton részét.Pár perc múlva lépéseket hallottam a hátam mögül lépéseket hallottam gyorsan letöröltem a könnyeimet.Valaki hátulról átölelt amikor leraktam a kezemet.
-Sose takard el a könnyeidet mondja anya mindig.-mondta Alíz a hátam mögül
-Pedig én egész életemben ezt csináltam.-mondta kicsit később és próbáltam nem szipogva beszélni.
-Minden rendben lesz,mondta Alíz és elengedett.Pár perccel később fordultam csak meg.
-Haza megyek!-mondtam és Alíz bólintott.Út közben azon gondolkodtam, hogy jó hogy most nincs itt Leon mert nem szeretném hogy így lásson.