Szemfényvesztők [𝗦𝗭𝗨̈𝗡𝗘𝗧𝗘𝗟]

✨ I. Az új Lovas ✨

~ Tudjátok, hogy miért a Bolond a legerősebb lap a Tarot kártyában? Nem azért, mert az a bolond, aki kihúzza, hanem azért, mert a bolondnak tiszta az előélete, és így bárkivé válhat. ~

Bethany Newman vagyok, egy elfeledt bűvész. Régen még a Lovasok előtt én is bent voltam a szakmában, de hozzájuk képest én elbújhatok. A képességeim nem érnek fel az igazi bűvészekhez, akiket mi a négy lovasként ismerünk. Név szerint J. Daniel Atlas, Marritt McKinney és Jack Wilder. Ó, és majdnem elfelejtettem, Henley Reeves. A nő rejtélyes okok miatt kiszállt, szerencséjére a szem megengedte neki a távozást, így a Lovasok már csak ketten maradtak a köztudatban. Hogy miért csak ketten? Pár hónappal ezelőtt Jack Wilder-nek elkellett játszania a halálát, de ez is csak szemfényvesztés volt. Ugyanis a kártyamester nem halt meg az autó balesetben. Nos az emberiséget sikerült átverniük, de egy valakivel nem számoltak. Velem. Amikor megtudtam, hogy Henley kiszállt, gőzerővel dolgoztam azon, hogy én kerüljek az ő helyére. A Lovasoknak a szem adja az utasítást, a szem pedig mindent lát, és mindenütt ott van.
Bíztam és reménykedtem abban, hogy megfelel a teljesítményen a szem tagjainak. Mára már jobbnak és ügyesebbnek látom magam, mint pár hónappal ezelőtt. Persze nem vagyok egy Daniel Atlas, de minden nap tanulok valami újat, amitől csak fejlődök. Ma pedig ismét színpadra fogok állni, hogy megmutassam a tehetségemet a bűvész rajongóknak. S talán ma végre felfigyel rám a szem.

•••

Hűvös és csípős idő volt a mai. Kint az utcán ide-oda rohangáltak az emberek. Fejvesztve szaladtak mintha késésben lettek volna valahonnan. Én pedig békésen ültem az ablakom előtt azon gondolkodva, hogy vajon a szem fel figyel-e rám. Hét hónapja dolgozom ezen, és ma remélem a munkám megéri a gyümölcsét. Hosszú hetek után most érzem először, hogy sikerülni fog, de ha nem, akkor sem fogom fel adni. Tovább fogok küzdeni, addig míg be nem kerülök a Lovasok közé.

- Bethany... Bethany Newman vagyok az új Lovas. Milyen jól hangzik...- elmosolyodtam saját magamon, oly régóta vágyom erre. Egésznap ezen kattog az agyam.

Pár perc néma csend után megszólalt a telefonom. Megnéztem ki az, de nem vettem fel, mert ismeretlen volt. Aztán megint csörögni kezdett, de megint csak az ismeretlen számot jelezte ki. Amikor már ötödjére hívott nem haboztam, felvettem, de egy kukkot sem szóltam.

- Bethany?- szólalt meg komoly hangon az idegen, aki mint kiderült egy férfi.

- Ki beszél?- nyögtem ki ezt a két szót nagy nehezen. Nem is értettem, hogy miért.

- Dylan Rhodes vagyok, gondolom innentől már tudod, hogy ki vagyok. Vagy rosszul tudom?- kérdezett a Lovasok vezetője.

Nem akartam elhinni, hogy tényleg a Lovasok irányítójával beszélek. Dylan az egyik legtehetségesebb bűvész, akivel csak valaha találkoztam. Na persze én sosem láttam őt élesben, de mint tudjuk az apukája volt a legnagyobb bűvész, de sajnos kudarcot vallot, amikor bezáratta magát egy széfbe, amit bele dobtak a tengerbe. Még a nagy bűvésznek is lehetetlen volt ez a feladat. Az idő lejárt és Shrike az életét vesztette, bár Lionel teste nem lett meg, azóta pedig senki sem foglalkozott az üggyel.

- Jól tudom, hogy ki maga, csak azt nem tudom, hogy miért hívott...

- Minden kérdésedre meg kapod a választ!- hangját már nem a vonal másik végéről hallottam. A férfi itt állt előttem teljes egészében.