Fordulat (Draco Malfoy Ff.)

Sajnálom...

Felébredtem egy nagyon komor házban,akár egy kastély annyira tágas,zöld és fekete szín tükröződött mindenhol. A holdnak a fénye csak egy kicsit szűrődött be az ablakon. Semmit sem tudtam kivenni hol vagyok,vagy hogy miért kerültem ide.
Hideg volt,és abban biztos volt,hogy egy Mardekár házba vagyok. De azt nem tudtam kinek és hogy vagy mint sikeredett ide tévednem.
Felültem majd körbe néztem,előttem egy használatlan kallandó rajta képkeretekkel viszont ami benne volt nem láttam. Előtte srégen volt egy smaragd zöld bőr fotel. Hátam mögött egy hatalmas polc díszelgett telis tele könyvekkel.
Intelligens egy család lehet,viszont ahogy látom nem bírja a színeket de őszintén mit várjak el egy Mardekár háztól.
Mosolyogva néztem a fejem fölé ahol egy gyönyörű szép csillár volt. Nagyon elnyerte a tetszésemet ez az egész lakás.
Mikor megfordultam előttem egy fekete köpenyes férfi állt,felnéztem rá majd szembe találkoztam Voldemortal. Hogy élhet? Megtalált engem?
Hátráltam folyamatosan majd mikor már a kandallónak érkeztem megtorpantam.

Szervusz Marlie! Nem gondoltam volna,hogy újra találkozunk. Tudod mikor elüldözték az egy rész volt de tudtam hogy vissza térek hozzád! És mikor pont jó időzítésbe voltam mikor ti ott enyelegtetek lecsaptam.
Szegény Draco nem érti mi van,ma haza kellett jönni és bemutatlak neki. Igen ez itt a Malfoy Kúria lassan jönnek a családtagok.-járkált fel alá Voldemort majd mikor megérkezett a család Draco szörnyülködve nézett rám,istenem mennyire jól áll neki a fekete öltöny viszont ez a lenyalt haj. Erősen elmosolyogtam magam de vissza is húztam amint Voldemort gonoszan rám nézett.

Üdvözöllek titeket!
Ő az a lány akiben lakoztam,mint látjátok újabb ember van a láthatáron. A lányt elakartam kapni még kellhet nekem-járkált ugyan úgy fel-alá Voldemort.

Nem! Nem kellek én neked! Nem kellek én senkinek. Elég volt! Faszom kivan nem élhetem az életem egy emberrel?-néztem rá dühösen aki kínjába felnevetett majd elkezdett kínozni.

ELÉG-ordított fel Draco majd rám pillantott és láthatta meggyötört fejem. Elfordítottam,hogy ne lássa,hogy már sírok kínomba. Utálom hogyha látja,utálom ezt a tiltott átkot.

Ohh,a helyes és elbűvölő Draco Malfoynak kinyílt a szája? Mi történt? Tán féltjük a barátnőnket?-szegezte rá a pálcát de egy gyors "capitulatus"-t. Nem hagyhatom hogy kínozza őt! Inkább én mint ő.
Oda rohanva átöleltem Dracot majd el hopponáltam innen.

Jól vagy?-nézett rám szomorúan,majd sírva megöleltem őt.

Nem mehetsz vissza Draco,se én se te ameddig nem csillapodik ez az egész. Neked nagyobb kár lehet mint nekem ugyan is ráordibáltál. Miért csináltad? Értetem hogy megvédsz és utálod hogy szenvedek de inkább én mint te-öleltem szorosan a gyereket majd fejem a nyakhajlatába fúrtam és szorosan fogtam kezeim közt hatalmas testét.

Utálom ezt az egész életet hogy nem lehetünk nyugodtan együtt-rázta a fejét Draco,mire mosolyogva kulcsoltam ujjaim az ujjaira.

Tudod akkor nem is lenne izgalmas az életünk,eddik 5 éven át ért valami. Milyen kihagyhatatlan már hogy majd pont most nem ér semmi?-nevettem el magam majd sétálni kezdtünk.

Szerinted mi lehet Apuddal és anyuddal?-ahogy ezt ki ejtettem a számon már előttem is voltak.

Draco és Marlie nem térhettek vissza se a Roxfordba se az otthonunkba. Ajánlom nektek a Black család eldugott házát! Marlie te tudod hol van. Ha lecsillapodtak a kedélyek kijöhettek. De most sajnálom nem lehet,eléggé nagy bajba vagytok és fiam! Vigyázz magadra is és a lányra is-nézett szigorúan Sisi Dracora aki bólogatni kezdett és megfogta a derekamat.

Anya,apa szeretlek titeket-mondta Draco. Amire én is és a szülei is meglepődtek. Bekönnyeztek majd egy "mi is fiam" szóval hopponáltak el és tettük ugyan ezt mi is.

Draco...-suttogtam a fiúnak mikor már a házba voltunk. Mosolygott rám majd szorosan megölelt.

Ezt neked tudom köszönni,hogy megtanítottál szeretni. Ugyan kinek mondtam el vagy mikor a szüleimnek hogy Szeretem? De Marlie! téged szeretlek a leges legjobban még anyánál és apánál is jobban-csókolt meg majd nyomott neki a falnak.

Én is sokkal jobban szeretlek Draco-suttogtam ajkaira majd elválltam tőle. Elég nagy veszélyben vagyunk ebben a helyzetben és nem tudunk szinte semmit se tenni így itt kell maradnunk amíg nem enyhül Voldemort haragja és tudnám legyőzni ami sose fog menni...

Kajás vagy? Csináljak neked valamit?-néztem kérdőre a fiúra aki fél úton szétterült az ágyon.

Igen,igen éhes vagyok-tette kezeit a hasára majd oldalra fordult.

Kimentem a kiskonyhába majd körbe néztem mit csinálhatnék neki. Megnézve volt még egy kis tej tojás és liszt. Neki álltam palacsintát csinálni. Úgy érzem magam mint egy Muggle.

Draco!! Hallod! Tisztára úgy érzem magam mint egy muggle-kevertem össze a palacsintához valókat majd fordultam a barátom felé aki már előttem volt így sikeresen neki ütköztem.

Igen én is úgy érzem magam-borzongott össze majd rám nézett. De tudni akarom hogyan csinálsz palacsintát és most hanyagoljuk a varázslást vagyis te igen én nem. Rajtad még rajtad van a nyom követő mert 16 éves vagy. De én 17 szóval-vonogatta aranyosan szemöldökét mire szemet forgatva pusziltam meg ajkait.

Hát akkor drága Draco ha hagyná,hogy megcsináljam meg is tudná kóstolni-toltam el a már,már aurámban lévő gyereket majd fordultam a sütőhöz és a serpenyőt rárakva vártam kicsit felmelegedjen. Mihelyst megvolt bekentem olajjal és már csináltam is a palacsintát.
Kb. 20 percet vett igényben ugyan is olyan 15-20 darabot biztos csináltam.
Forraltam fel vizet majd csináltam neki egy teát.

Draco! Gyere enni-ordibáltam a gyereknek aki rohanva jött le és ült le az asztalhoz. Akár egy óriás csecsemő vagy mintha az anyja lennék konkrétan.

Ő nagysága nem ül ide-csapta meg a combját majd fejet rázva ültem le mellé.

Hagylak enni-adtam puszit az arcára és néztem ahogy eszik. Imádom nézni ahogy eszik,nem is tudom konkrétan megfogalmazni mi tetszik benne.
Amikor eszik olyan őszintének tűnik.
Oké,oké alaphangon is egy nagyon őszinte ember(velem) és aranyos,helyes stb... évekig tudnám sorolni hogy milyen jó tulajdonságai vannak.
Arra eszméltem fel hogy ad egy puszit ajkaimra majd belekortyolt mangós teájába.

Mi olyan érdekes bennem mikor eszem,hogy ennyire eltudj bambulni?-húzta fel édesen jól kiszedett (vagyis nincsen de egyébként olyan mintha mindig szedné) szemöldökét.

Túl jó vagy Malfoy-mosolyogva ráztam a fejem,mire ő ölébe rántott és kezeit a fenekemre csúsztatta.

Tudtam,de nálad nem jobb Stefani-kacsintott bókásan mire mérgesen kiszálltam öléből és karom vágtam.

Draco Lucius Malfoy ha mégegyszer a harmadik nevemen szólítasz esküszöm hogy kiherélek-ütöttem a fiú vállát mire felállt és egy gyenge mozdulattal lefogott.

Az a te bajod lenne Marlie mert nem tudnád élvezni-kacsintott majd megcsapta a fenekemet.

Hé, az az én szokásom hogy megcsapom a seggedet-néztem rá dühösen ő meg mosolyogva nyomott pici apró puszikat a számra...
És igen így laktunk együtt xy napig/hétig/hónapig Draco Lucius Malfoyal,Mardekár hercegével és a legg elbűvölőbb gyerekkel a világon