Fordulat (Draco Malfoy Ff.)

(2.évad 18.rész)

Másnap kevésbe voltam kivirult inkább dühös. Morcosan hagytam el az ágyamat majd tettem félre a zongorát. Álmosan mentem le a hatalmas kő lépcsőn ahol a konyhába várt engem az egész család.

~Jaj kincsem örülök, hogy itt vagy.-tárta szét karját anya amibe csak leintettem és leültem a helyemre. Draco is megakart ölelni de csak eltoltam magamtól. Mindenki értelmetlenül állt a dolog előtt, hogy mit is bajom.

~Jaj ugyan ne csináljatok úgy mintha nem tudnátok semmire. Emlékezetes első karácsonyt akartam erre mindenki itt hagyott engem mint eb a szarát. Anya te ne várd, hogy emlékezzek rád boldogan mikor a legnagyobb pillanatban is ott hagyod a lányodat. Apa veled szart se beszéltem nem is akarok rád emlékezni ugyan. Cissy te túl kedves vagy hozzám téged nem szidlak. És Draco! Azt mondtad együtt töltjük a karácsonyt, hogy minden erőddel azon vagy, hogy vissza kapj de ugyan ne csodálkozz, hogy barátságon kívül nem érzek irántad SEMMIT. Én elmegyek innen egyik ötöket sem akarom látni. Draco találkozunk talán az iskolába. Anya, apa egy dolgotok lett volna nem szarba hagyni még is sikerült.-tapsoltam egyet majd felrohantam a szobámba amit be is zártam, hogy nehogy bejöjjön valaki is. Senki nem kopogott az ajtómon vagy üvöltött, hogy engedjem be őket. Össze csomagoltam, hogy mi is kell az elkövetkezendő hétre és majd az iskolába. Megfogtam hatalmas táskám és elhopponáltam innen.
Hogy hová? Természetesen a weasley házat vettem célul. Mikor megérkeztem az odú elé mosolyogva még is félve mentem be, hogy nehogy elutasítsanak.
Mikor beléptem a házba minden ugyan úgy volt mint amire rá emlékeztem. Mosolyogva tettem le a cuccaim és húztam újam végig a hatalmas össze tolt asztalon. Egyszer csak Molly termett elém és ölet meg.

~Úristen kicsikém mi járatban erre felé?-mosolygott rám a kedves nő mire elmeséltem mindent. Boldog voltam amiért azt mondta, hogy annyiszor lehetek itt amennyiszer szeretnék mert már családtag vagyok. A cuccaimat felvarázsolta majd beléptünk a konyhába.

~A fiúk merre vannak?-nevettem el magam mire két vörös buksi toppant be az ajtón és futottak oda hozzám mosolyogva. Kettő nyálas puszit kaptam az arcomra.

~Hercegnő mi járatban vagy erre felé?-borzolta össze éj szőke hajamat Georgie mire elmeséltem nekik mindent. Komoran ültek mellettem a székbe.

~Honnan tudtad, hogy hol lakunk? Tudtommal nem emlékszel semmire-fordultak felém a srácok mire egy sóhajtás keretébe elmondtam nekik, hogy a legnagyobb vissza térő emlékem az ez a ház volt.
Hirtelen Harry toppant be az ajtón Ronnal és Harmioneval az oldalukon. A kettő iker Harryhez ugrottak, hogy cukkolják őt mire a golden trio felém lépett.

~Szia Marlie, hogy hogy erre?-ölelt át Harmione. Nagyon aranyos lány az biztos, néha kicsit tud ám idegesíteni de attól ellenbe egy jószívű.

~Hát ott hagytam az "otthont"-nevettem el magam mire Georgie és Freddie is átkarolta a derekamat.

~Ez az otthonod Maj.-mosolygott rám Freddie mire Georgie elismerően bólogattak.
Egyszerűen imádom ezeket az ikreket de még jobban ezt a családot. Molly ránk nézett Harryvel együtt.

~Kedveském mit szólnál hozzá hogyha a lányokkal aludnál? Sajnos kettő ágy van de dönthetsz, hogy Harmione vagy Ginnyvel alszol?-mosolygott rám Molly mert tudtuk, hogy Harry Ronnal alszik. Kijelentésre két vörös buksi felemelte a fejét és az anyuk mellé álltak.

~Anya kérlek

~had aludjon

~Marlie

~velünk

Fejezték be egymás szavait és kérlelve nézték az anyjukat. Molly meghúzta két fia fülét aki jajjogva rohantak a hátam mögé.

~Ha Marliet nem zavarja-tárta szét a karját Molly mire nevetne megráztam a fejem. A fiúk felüvöltöttek majd megfogták a kezemet és felfelé kezdtek el húzni. Benyitottak egy hatalmas szobába ahol kettő francia ágy össze volt tolva. Mosolyogva álltak mellettem.

~Ez a mi szobánk Maj. Remélem tetszik-mosolyogta Freddie mire megfordultam a két fiú felé.

~mi az hogy, ez fantasztikus srácok-vetettem a fiuk nyakába. George elment, hogy hoz fel egy kis sütit addig meg Freddievel leültünk az ágyra.

~köszönöm Freddie.-tettem kezeim a kezeire mire ő értetlenül nézett rám, hogy tulajdonképpen mit is köszönök neki.-Azt, hogy akkor adtad nekem azt a zongorát. "Otthon" megnyugtatott mikor senki se foglalkozott velem.-mosolyogtam rá hálásan.
Freddie elismerően bólogatott majd elsuttogott egy "szívesen" félét. Egyszer csak közelebb hajolt hozzám. Az ajkaink már súrolták egymást. Minden lényemmel azt kívántam, hogy Frederick Weasley megcsókoljon. De pont ránk rontott ikrem egyike. Mosolyogva hozta a sütiket amit felcsempészett az anyja elől.
A csokis kekszet addig-addig tömtük a szánkban míg nem megmozdulni sem tudtunk a kaja kómától.
Élveztem velük minden egyes percet....

~~~~Eközben a Black családnál~~~~

~Ó Panser elrontottuk az egészet de, hogy is magyarázhatnánk meg neki, hogy egészen mást kellett csinálnunk amiért nem lehettünk otthon. Elveszítettük a már elveszített gyermekünket-dőlt rá Anna férje vállára. Cissy közben a varázsgömbbe figyelte ahogy Marlie a két Weasley között alszik.

~Hiába a besarazott vérűeknél van, a legjobb helyen van most mint ahogy képzelnénk.-mosolyogta el magát Cissy. Draco belenézett a gömbbe majd lehajtotta a fejét.

~mostmár bennem sem bízik. Elveszítettem a már elveszített szerelmemet. Hogy tudhatnám jóra csinálni? Nem fog haza jönni a szünet alatt pedig van még 2 hét.-temette fejét hatalmas tenyerébe Draco. Anna megpaskolta a fiú vállát.

~Egyenlőre várunk, ezt mi rontottuk el! Talán Dracora hallgat az iskolába még is csak egyik legjobb barátok vagytok.-húzta el a száját Anna mire Draco felfintorgott.

~igen BARÁTOK-hangsúlyozta ki az utolsó szót majd felállt és Marlie szobájába ment. Nagyon sok időt tölt itt. A nap hátralevő részében.

~Remélem jól vagy M. Szeretlek-simogatta végig bársony ágyneműjét majd kiment a szobából és be ment a sajátjáéba....