Fordulat (Draco Malfoy Ff.)

Az Abszol út(2évad 1.rész)

És itt vagyunk, újra a szeretett házamban. Kíváncsiak vagytok miként tértem vissza ugye?
Mint kiderült Voldemort egy lelke bennem lakozott,és senki se tudta,hogyha Voldemort engem meg akar ölni akkor csak a lelket űzi ki a testéből és ő maga meghal. Ezt maga a nagy úr sem tudta,így pillanatnyilag Voldemort halott. Vagyis azt hisszük.
Na de jön az utolsó tanév és még anyáékkal elkell mennünk az Abszol útra.
A külsőmről annyit,hogy levágattam a hosszú hajamat és vissza tért az eredeti hajszínem,úgy hogy barna vagyok.
Leslattyogtam a lépcsőn egyenesen anyáékhoz.
Felkötöttem loknis barna hajam és útnak eredtünk.
Anyaék nem engedtek be az Abszol útra mert számomra veszélyes lenne. Ja,hogy miért is?
Pánik rohamos vagyok. Nem mondtam még? Kiváltott egy tudatalatti stresszt Voldemort össze ruccanása és így lett egy nagyobb pánikrohamom.
Őszintén? Most csak megakarom ölelni Dracot és Lunát.
Anyáék másfél óra uta az Abszol úton vannak. Én is már bemegyek. Nem lessz semmi bajom.
Kiszálltam a kocsiból majd be csuktam az ajtaját,és útnak eredtem. Rajtunk kívül a Malfoy család tudja,hogy túléltem de Draco nem. Anya azt mondta,hogy legyen meglepetés és az iskolában szerezzen tudomást.
Elkezdtem befele sétálni miközben mindenki taps vihart öntött. Valaki megkérdezte,hogy-hogy vagyok valaki meg,hogy kérjen aláírást. Próbáltam a zajt kizárni nehogy bajom essen.
Bementem a könyves boltba hátha ott vannak anyáék. És igen ott is voltak,beszélgettek a Malfoy családdal és lám-lám ott volt Draco Malfoy.
Mosolyogva mentem oda anyáékhoz akik már nem voltak annyira boldogak és takarni akarták Dracot de nem ment ugyan is oda rohantam hozzá.
Jobb lett volna a kocsiba maradni...
Meglátva Dracot és Harmionet. A szívem össze szűkült mikor a kezükre pillantottam. Össze volt kulcsolva és Harmione Draco mögé bújt..
A szemembe könny gyúlt és arra késztettem magam,hogy megverjem.

Marlie?-nézett rám Draco majd közelebb akart lépni de én automatikusan felképeltem. Nem vagyunk már együtt nagyon jól tudom.

Draco takarítsd innét a büdös Sárvérű barátnődet és ha mégegyszer meglátom,hogy vele vagy kibelezlek-üvöltött rá az apja majd elém guggolt.

Figyelj Marlie,mi se tudtunk róla. Egyik pillanatról a másikra Draco ide hozta nekünk. Nagyon jól ismersz minket Marlie tudhatnád,hogy utáljuk a sárvérűket,főleg Harmione Grangert.-magyarázta Lucius de mit sem ért a szava. A szívem ezernyi milliókra tört és próbáltam össze szedni. Remegni kezdtem és tudtam,hogy a roham első fázisa. Nagy levegőket próbáltam venni nem pedig zihálni.
Neki adtam mindenem,a szívem,és ő csak elhajította.
Bár meg ne ismertem volna Draco Malfoyt.

Semmi baj Lucius,igaza van. Csúnya és tudatlan vagyok. Bár nem vagyunk együtt. Legyen csak boldog.-mosolyogtam majd kézen fogtam anyát és apát,és elhagytuk az Abszol útot.
Egész nap nem ettem semmit. Nem kívántam az ételt,csak arra tudtam koncentrálni amit ma láttam. Bár ne szálltam volna ki a kocsiból. Bár ne ismertem volna meg. És ami a legjobban elkeserít az-az,hogy én meghalni is meghaltam volna Dracoért.
De holnaptól új ember vagyok. Új belsővel és viselkedési móddal. Holnaptól nincs keserűség bennem,nincs szeretet és nincsen sírás. Erős harag és mogorvaság.
Átöltöztem a pizsamámban és vártam a holnapot.

Felkelve nem éreztem semmit,úgy éreztem mintha az egész bennem lévő hangulatok elillantak volna. Mintha egyszerűen csak a düh és a Mogorvaság látszott rajtam. Nagyon melegem volt így kikapcsoltam a fűtésemet a szobámban. Úgy érzem igazi Mardekáros lettem.
Felöltöztem a csupa fekete ruhámban és a bőröndömet fogva levonultam. 9:45-kor indul a vonatom és most van 8:50-szóval elkell indulni.
Nem kértem kaját inkább elcsomagoltattam.
Belerakva fekete hátitáskámba a talárom és elindultunk. Az út viszonylag csendes volt,anya kérdezte,hogy mi bajom de csak egy szelíd mosoly hagyta el az arcomat. Megérkezve a vonatállomáshoz,kipakolva a cuccomat apa elindultunk a 9/45 vágányra.
Átslusszantunk a falon és egyből a tömeges tapsvihar árasztott el. Mindenki gratulált de én csak búskomor fejjel haladtam végig. Egyszer csak megálltunk és apa befelé kezdett el pakolni. Megtorpantam mikor megláttam,hogy erre jön a Malfoy család.
Sisi és Lucius köszöntek ám Draco csak hátra felé pillantott.

Kisfiam az iskolában rá sem nézhetsz a kis sárvérű barátnődre. Tudni fogom amikor igen de abból nagy baj lessz-mordult rá Lucius Dracora aki csak felsóhajtott és rám nézett. Tekintetemet elkaptam majd megöleltem a két szülőt. Lehetek akármennyire is kemény hozzájuk a szívem akkor is nagy lessz.

Elköszöntem a szüleimtől majd felszálltam a vonatra. Draco hűségesen követtet majd beülve abba a fülkébe ahol ez az egész elkezdődött és rázártam. Nem akarom Draco Malfoyt ebben a fülkében látni. Lehajtott fejjel indult el másik fülkében. Az egész képkocka magam előtt volt. Ahogy ráfeküdtem,ahogy elaludtam,ahogy megpuszilt. Minden előttem volt,nem éreztem de egyik percről a másik a könnyeim zápor eső szerint hulltak a földre. Elővettem a gumi cukromat és a vizemet,majd elkezdtem elfogyasztani. Kívülről nagyon komornak látszódom és mintha az élő fába is belekötnék,de így van. A sárvérűeket ki packázom a félvérűeket meg szégyenítem. Senkise kell az életemben egyedüli ember akarok lenni ebben az egy évben.
Rázártam magamra a kabint majd a piros baglyomhoz kezdtem el beszélni.

Mond meg nekem Lola hol rontottam el? Ennyire nem kellettem neki?-folytak végig az arcomon a könnycseppek.

Jólvan azért köszi,hogy meghallgattál-mosolyogtam el és töröltem le az utolsó könnycseppet is. Draco időközben a kabin kívülről figyelt majd egy gyenge "alohomora" és bent is volt a kabinba.

Marlie-jött közelebb ám reflex szerűen csaptam pofán.

Idefigyelj Draco,most vissza takarodsz a kis sárvérű barátnődhöz és soha a büdös életbe ne merd kimondani a nevemet.-mordultam rá. Na igen attól,hogy Draco Malfoy velem anno aranyos volt most megváltozott minden.

Rendben kis Mugli ivadék,kezdjük előröl mint mikor gólyaként jöttünk? Benne vagyok a játékba. Megfogom keseríteni az életedet-mosolygott gonoszan ám nem tehettem meg,hogy me szoljak vissza.

Még be sem fejeztük. Nem kezdünk előröl semmit ugyan is nem fogok mégegyszer egy ilyen szemétládának a barátnője lenni. Sajnálom azt a kis Sárvérű mugliet.-vicsorítottam ugyan is ebben a helyzetben sose ment nekem a mosolygás. Draco nem bírta ki,hogy ne védje meg azt a kis fruskát.

Ha mégegyszer hozzà mersz szólni vagy így nevezed ne agy isten miattad a haja szála is meggörbül. Jól jegyezd meg megfogsz halni. Es ezúttal ténylegesen.-végül hagyta el a kabint..
Az utolsó szava mintha egy kést szúrtak volna bele a mellkasomba olyan szinten égetett.