Fordulat (Draco Malfoy Ff.)

Roxfort(2.évad 02.rész)

[.....]

És újra a Roxfortban. Melegség töltött el amikor beléptem a nagy tölgyfa kapun. Idefele az út nem volt fényes de megpróbáltam a kis veszekedést félre tenni.
Leültem így hát a fából készített hosszú asztalra. Egyik oldalamon Monstro a másikon Sam figyelték az arc vonásaim.

Jól vagy Mal? Olyan rosszul nézel ki? Mellesleg nagyon örülök,hogy itt vagy köztünk-ölelt meg óvatosan Sam,majd Monstro mosolyogva megbökte az oldalamat. Na igen ebben az egész iskolában ők hiányoztak a legjobban.
Egyszer csak Draco közeledett majd a velem szembe lévő helyett pásztázta ki magának. Gúnyolódva néztem majd hiába legyintgetett Monstrónak,hogy üljön oda mellé de esze ágába sem volt.

Draco nem veszed észre? Ennyire nagyon hülye vagy,hogy nem látod,hogy Mons most itt fog mellettem ülni. Nem melletted az mellett akinek a keze és a szája bűzlik a sárvérűségtől. És elfoglak árulni apádnak ha meglátlak vele.-mosolyogtam gúnyosan amit ő nem vett jó néven de nem szólt hozzám. Hátat fordított nekem majd mosolyogva integetett Harmionénak aki a fejét lesütve fordult vissza. Aham,szóval a nagy Draco Malfoyt szégyellik a Roxfort falai között. Akaratlanul is hangosan felnevettem mire Sam a lábamba rúgott,hogy nem igazán kéne így be is fogtam. Végül McGalagony professzor ált ott az elsőéveseknél.
A teszlek süveg ugyan azt a monotóv kis verset elmondta mint minden tanítás kezdetén.:

Találsz talán szebbet,
De nem hordott még fején a föld
Nálam eszesebbet!
Én vagyok a Teszlek Süveg.
A híres? Naná!
Más sapkákkal ne végy engem
Egy kalap alá!
Én látom mit senki más:
hogy mit rejt a fejed.
Próbálj fel, és menten mondom,
hol van a helyed.
Ha vakmerő vagy s hősi lelkű,
Házad a Griffendél.
Oda csak az kerül, ki
Semmitől se fél.
Hugrabugnak nyájas népe
békés igazságos.
Oda mész, ha türelmes vagy
S jámbor-ez világos.
A bölcs öreg Hollóhátban,
Éles elmék várnak.
Kiknek a tanulás kaland,
Oda azok járnak.
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy,
Ne is tekints másra:
A Mardekár való neked.
Ott lelhetsz sok társa.
Hát vegyél fel, és ne remegj!
Forog ez az agy!
Bár nincsen mancsom, nálam mégis
Jó kezekben vagy!

Végig hallgattuk majd kezdetét vehette a nagy,nagy beosztás. Az első évesek mint izgulva álltak az előtt,hogy mi lessz HA nem abba a házba osztják be mint amit várták. Mindenki térd reszketve vonult a székre és próbálták eltakarni a rémültséget. Draco ezen jó nagyokat röhögött de ezekben a kislányokban/kisfiúkban magamra találtam. Emlékeztetett,hogy én mennyire nagyon féltem oda felmenni és,hogy a Griffendélbe osszanak be. A teszlek süveg mindig nézi azt,hogy TE hova szeretnél menni viszont ha rosszul döntesz és nem egyez bele,bizony a saját esze után meg. Emlékszem mikor engem leültettek arra a kis sámlira és remegett mindenem,persze ez a kis majom akkor is röhögött ugyan is ő már rég a Mardekárt nyomta akkor és tudta,hogy oda kerül.
Rám tettek a süveget és ő gondolkodót. Amiket mondott csak te magad hallod és a többiek csak azt halják,hogy kiejti a száján a háznak a nevét.
Mosolyogtam az első évesekre akik csak fog csikarva várták az eredményt.
Egy bő 30 percben belefért majd intett a professzor,hogy helyre vigyem a süveget. Minden évben én vittem helyre ugyan is csak én és Piton professzor tudjuk a kódot(na jó Dumbledore professzor is) ahova a teszlek süveg került.
Megfogtam a kezemben majd rápillantottam a már közel 40E éves süvegre.

Mond Teszlek jó házban osztottál te engem be?-néztem a sapka formájú süvegre ami megmozdult mikor feltettem a polc tetejére.

Jó magam is ezen szoktam gondolkodni Marlie Black. Néha azt érzem az eszem sincs a helyén ha egy Black családra tesznek rá. A jó öreg Sirius Blackről sem tudtam eldönteni hova valósi. Végül a nagy esze miatt a Hollóhátba osztottam.-kikerekedett szemmel figyeltem amit a süveg mondott. Hogy nekem a Sirius legyen a családtagom? Anyáék miért nem mondták el? Esetleg letagadták mert ő nem Mardekáros volt?
Annyi meg annyi kérdés cikázott a fejembe amit tudtam,hogy csak Dumbledore professzor tud benne segíteni vagy esetleg Piton.
A lakomából nem ettem semmit,ami feltűnt az előttem lévő szőkeségnek és a mellettem lévő két barna hajú srác is.
Ahogy Dumbledore professzor tapsolt egyet eltűnt az étel és maga Dumbledore is elakart tűnni de épp,hogy eltudtam még csípni.

Dumbledore professzor kérem-érintettem meg hosszú smaragdzöld talárját. A professzor rám nézett majd elmosolyodott és elkezdtünk sétálni az irodájában.

Mondjad Black kisasszony.-nyitotta ki nekem a hatalmas ajtaját majd intett,hogy üljek le.

Az imént beszeltem a teszlek süveggel és elárulta azt,hogy a Sirius valahogy a rokonomhoz kapcsolódik. A családom nem mondott soha semmit erről. Lehet azért mert ő Hollóhátas volt? A családom kitagadta volna? Professzor úr kérem mondja meg.-álltam fel a helyemről majd fel alá mászkáltam és idegesen csavargattam rövid barna hajam.
Dumbledore hangosan felkacagott majd elém torpant.

Tudod Marlie a ti családotok elég nehéz. Nagyon sok rejtett rokonotok van más-más házakból. A nagymamád kitagadta azokat akik nem voltak Mardekáros így jó maga Sirius Black is közéjük távozott. Siriusnak meg volt a maga esze de bátor sosem volt. Sosem állt szemben az apukáddal,Sirius a nagybátyád és mindig is félt apukádtól. De meg is volt rá az oka. Ezt nem teljesen nekem kell elmondanom,apukád szívesen elmondja de nem fogok hazudni neked de van amit nem lehetne elmondani. Az igazság hiába könnyű nagyon ravasz dolog. Van amiről nem kell tudni de sose fogok neked hazudni Marlie. És most menny a klub helyiségedbe és érezd magad kényelemben. Örülök,hogy az élők közt van kisasszony-mosolyodott el Dumbledore majd kinyitotta nekem hatalmas ajtót és kiküldött.

Tanácstalan voltam ebben a helyzetben. Sose tudtam,hogy a nagymamám kitagadta azokat akik nem voltak Mardekárosok. Ez igen gonosz dolog volt tőle és lehet,hogy már rá se fogok tudni a saját nagymamámra. Kapkodva vettem a levegőt amikor beértem a klub helyiségbe. Leülve bőr smaragd fotelre és megtámaszkodtam a mellettem lévő emberre. Aki nem más volt mint szeretett szőkeségünk.
Kérdően nézett rám miért fogdosom a combját és,hogy mi bajom van. Sose voltam annyira fal fehér mint ő. A fejemen izzadság cseppek jelentek meg,a roham első fázisa. Elkezdtem hirtelen remegni és szédülni egyszerre. Egyszer csak Sam jött ide és ő kézbevett mindent. Tudta mi bajom ugyanis az anyukája is ebben a fázisban van.

Marlie pánik rohamot kapott. Draco kérlek téged hozz egy pohár vizet és vizes borogatást-ám már nem láttam semmit mert elhalványult minden,éreztem,hogy Draco felkel a jobb oldalamról és elfut. Sam felvitt engem a háló szobámba nyomomba Dracoval aki rám rakta a vizes rongyot és próbált megitatni. Sikítani akartam volna a fájdalomtól de egy hang sem jött ki a torkomból. Ennek ellentétében rúgkapáltam és rászorítottam kezem a szőkeségnek az all karjára.

Sam mit csináljunk? Egyre rosszabbul van. Látni se szeretném így de nem hagyom itt őt. Utoljára akkor láttam ilyen rosszul mikor elbúcsúzott tőlem.-Draco gyengéden megtörölte vizes fejem és próbált hozzám beszélni,hogy nem lessz semmi baj.
Egyszer csak hirtelen mint egy pofon csapás úgy nyomott el az álom...