Oricalcos negyedik lovasa

12.rész

Yume pov:

Arisa is felébredt mire a lakásomra értünk. Már tudta hogy Amelda meghalt. De mégis honnan? Látszott rajta hogy nagyon is bántja a férfi halála és legszívesebben sírna. Figyeltem arcát sápadt volt és szemei könnyesek. Nagyon furcsán viselkedett mégis mi történt vele?

Amelda-t lefektettük az ágyra Arisa leült mellé. Szemei olyanok lettek mint a macskáé nagyon megijedtem tőle. A bal kezén egy fekete macska tetoválás volt. A másikon egy sebhely. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Tett valamit? Ekkor jutott eszembe hogy Bastet lapja ismét megjelent, a paklimban volt. Odaadtam neki a lapot nyílván szüksége lesz rá. A fiúk is átadták a legendás sárkányok lapját. Arisa egyik kezében a lapokat tartotta míg a másikat Amelda mellkasára tette. Hirtelen egy erős aurát éreztem meg körülöttük. Pár percig tartott az egész Arisa lehunyta szemét,gondolom koncentrált arra hogy Amelda visszatérjen. De vajon sikerül neki? Hogy hogy hajlandó egy szó nélkül megtenni ezt az egészet. Egyértelműen szereti még Amelda-t. Mikor Arisa elvette kezét ránéztem és megszólítottam.

-Biztos hogy életben van? - kérdeztem.

Seto odelépett és megnézte a férfi pulzusát. Kaiba bólintott hogy él. Hála az égnek akkor remélem hamar felébred. Arisa biztosított minket afelől hogy Amelda fel fog ébredni csak idő kell neki. Varon eléggé feszült volt ő még nem bízott benne hogy társa visszatérhet.

-Varon. Időbe telik. – válaszolta a kék hajú lány. De életben van, én viszont elmegyek. – és elindult az ajtó felé.

-Mégis hova mész? Hiszen megmentetted. – mondta Varon.

-Semmi közöd hozzá már nem vagyunk társak. – jött a válasz.

-Ne menj el, kérlek. - mondtam szinte sírva.

-Sajnálom. – nézett rám Arisa.

-Ostoba vagy. Mégis miért mész el? Hiszen fontos vagy nekünk. - lépett a lány mellé Seto.

Erre Arisa csak nevetett. Megjegyezte Seto-nak hogy nem gondolta volna hogy pont tőle hallja ezt. Kilépett az ajtón vissza se nézett. Mi csak bámultunk utána majd Mokuba szólalt meg.

-Ennyire nem lehet ostoba. Hiszen hatalmas árat fizetett ezért és ti nem is állítjátok meg. -nézett végig dühösen a csapaton.

Mokuba-ra néztem. Mégis miről beszél? Tud valamit amit mi nem? Mielőtt megkérdeztem volna tőle Varon lépett oda hozzá.

-Mokuba mégis miről beszélsz? - nézett rá a barna hajú férfi.

Mind a fiúra néztünk. Ő csak lehajtotta fejét nem mert ránk nézni.

-Mégis csak életben vagyok. - ült fel Amelda.

Mind felé kaptuk fejünket. Mokuba ahogy észrevette, hogy a vörös hajú felébredt megölelte. A fiatalabb Kaiba nagyon sajnálta ami a férfivel történt és szinte már testvérének tekintette őt is. Amelda nagy szemekkel nézett Mokuba-ra majd rám.

-Mi az? - kérdeztem.

-Arisa volt az igaz? - nézett szemembe.

Nem mertem megszólalni csak szemébe néztem és bólintottam.

-Megmentett de lelépett. - szólalt meg Varon.

-Mégis mihez akar kezdeni? Hol lehet? - nézett ki az ablakon Rafael.

-Nekem van egy sejtésem de Mokuba tudsz valamiről, amiről mi nem. - néztem az említettre mire ő csak lesütötte szemeit.

-Mokuba láttál vagy hallottál valamit? - kérdezte tőle Kaiba.