Prológus

41 0 0
                                    

6 évvel korábban...

Amikor felébredek egy idegen ágyban fekszem amit igazából normál ember nem mond annak. Ez szalma amire le van terítve egy vékony lepedő. Nagyon szúr és fájlalom a nyakamat is amikor felülök.

Nem emlékszem rá mikor aludtam el és az is aggasztó, hogy nem otthon vagyok.

Hangos csörömpölésre és kiabálásokra kapom fel a fejem. A szívem zakatol és az ujjaim pedig remegnek amikor megszokásból elkezdem tördelni őket.

Koszos és szűk a hely és trágya szag van. Amolyan istálló féleség csak nincsenek állatok.

A kiabálások egyre csak hangosabban zengnek ami nagyobb aggodalmat ébreszt bennem. Megmozdulni sem merek, pláne még beszélni.

Azonnal apuékra gondolok. Fesztivál... vattacukor és popcorn illat... igen! A fesztiválon lévő nagy tömegben elkeveredtem a kistermetemmel és nem találtam anyuékat. Egyszer csak elsötétült minden és itt ébredtem fel. Zavaros a fejem a gondolatoktól (pontosabban próbálom felidézni az emlékeimet). Megint a nyakamhoz kapok és kitapintok egy sebfélét amit nem tudom hol szerezhettem. Beráncolom a homlokomat mert idegesít, hogy nincs emlékem róla. Olyan mintha... tű szúrás volna??

Az ajtón berontanak olyan erővel ami majdnem kiszakítja a helyéről. Elképesztően félek és rémületemben a szalmának a sarkába húzódok.

2 ogre szerű lény vitatkozik vadul. Azt hiszem az egyik egy nő a másik meg egy férfi. Nagyon fura, olyan mintha álmodnék. A nő ogre amikor meglátja, hogy ébren vagyok megállapodik az aránytalanul nagy szeme rajtam. A szeme aranyszínben virít szinte a sötétben, hegyes fülei szétálnak, fogai hegyesek ahogy rám vigyorog. Felfordul a gyomrom.

- Az a hitvány tündér lehet most jót cselekedett azzal, hogy őt hozta. - dünnyögte rekedten.

- Ne röhögtess Tess! Nézd milyen vékony! Egy aranyrögöt se képes felemelni, akkor meg haszontalan rabszolga lesz belőle.

Rabszolga? Miről beszél ez a 2 ilyesztő lény?

- Chaol te is tudod, hogy kikupálódnak idővel. Ez a kicsike meg tanulékony lesz. Ha meg nem, akkor meg jó lesz vacsorának. - vigyorog gonoszul Tess.

Összerezzenek a vacsora szóra. Láttam a Shrekket és ott is viccelődtek azzal, hogy az ogrek embereket esznek de most ilyesztő belegondolni, hogy velem is ez megtörténhet.

- Hol vagyok? Mit keresek itt? Hol vannak a szüleim? - vettem a bátorságot és feltettem pár kérdést.

A Tess nevű lény mégjobban elvigyorodott (ha még ez lehetséges) és lassan jönni kezdett felém. A vérem megfagyott és rettegtem attól, hogy elkapnak és megesznek.

Legugolt annyira, hogy szem magasságban legyünk. Mégrútabbnak látom így közelről.

- Hogy hol vagy most? Mostantól ez az otthonod. Tündérfölde veszélyes hely. Főleg egy magad fajta gyámoltalan halandó rabszolgának.

Tündéri VágyakWhere stories live. Discover now