Tündéri Vágyak

Egy fejezet a múltból

A kicsi Kaiden alíg kezdett el serdülni amikor az apja a testvéreivel együtt odahurcolta őket, hogy nézzenek meg egy nyilvános kivégzést.

Dorian és Elias halálra rémülten szorították a terhes anyjuk kezét, de Kaidennek megtiltották, hogy bármennyire is kimutassa a félelmét. Ő az apja mellett állt egyenesen.

A rabszolgát kifeszítették két fához kötéllel és úgy korbácsolták meg. Minden egyes ostorcsapással Kaiden átérezte a fájdalmát annak szerencsétlen huszas éveiben járó fiúnak. Nyögések és könyörgések szakadtak ki a torkából.

Kaidennek kényszerítenie kellett magát, hogy ne féljen. De mégiscsak egy gyerek volt.

A huszonegyedik ostorcsapás következett. A vére a dérrel borított fűre fröcskölődött. Újabb nyögés, de a rabszolgának már koránt sem volt annyi ereje mint az elején.

Vajon mit követhetett el?

Huszonkettedik ostorcsapás. Kaiden jól megnézte magának a felhasadt hátát. A hús, bőr és vér keveréke undorító és egyben bámulatos látványt alkotott.

Huszonhárom.

A fogoly már nem könyörgött. Mintha elfogadta volna a sanyarú sorsát.

- Anya... - szólt kétségbeesetten Elias. Mégközelebb bújt az anyjához. - Mikor lesz vége?

- Hamarosan. - válaszolt komoran Norina királyné.

- Hallgassatok! - morgott a király.

Huszonnégy.

Kaiden megborzongott.

A távolból sikoltás hallatszott. Egy fiatal rabszolga lány rohant sikoltozva a megkínzott elítélthez.

- MEM, NEM, NEM. - sikoltotta- Engedjék el!!! ERESSZÉK! Nem csinált semmit...

2 őr a földre lökte és lefogta. A lány vadul küzdött. Karmolt, harapott, ütött.

- NEEE - ordította - Engedjék el Burke-ot!!!

Huszonöt.

A lánynak semmi esélye nem lett volna megakadályozni a fiú halálát. Hisztérikus sírás és sikoltozás szakadt ki belőle.

- Burke.. ne... nem...

Huszonhat.

A fiú élettelen testét csak a kötelek tartották.

- Elég. - szólt Flemon király - Hozzátok a vérpadra.

A fiút kioldozták, amaz pedig mint egy rongybaba úgy feküdt el a hideg földön. Körülötte pirosra festette a tájat a vére. A katonák megragadták és a vérpadra cipelték. A hóhér már várta a kivégezendő kuncsaftját.

- Lela... - nyögte rekedtesen a fogoly. - Ne aggódj... m-minden rendben lesz.

Az őrök a lábukkal megtaszították, mire a fogoly elesett. Felordított fájdalmában.

Lela hisztérikusan zokogott.

Kaident a hányinger fogta el és könyörgött az égieknek, hogy legyen vége minél hamarabb. Kigúvadt a szeme amikor a fiút kifeszítették az őrök és már csak a hóhér lecsapására vártak. Bár nem szabadott neki, de elfogta a félelem.

Flemon legugolt a ledermedt legidősebb kisfiához és szigorúan meredt rá.

- Látod Kaiden? Jelentéktelen, ócska szerszámok ezek és semmi hatalmuk nincsen fölöttünk. - élettelen arany szemében semmi könyörület nem látszódott. A rabszolgára mutatott. - Senki nem kérdőjelezheti meg a hatalmadat ha majd egyszer király leszel.

A hóhér mozdulatlanul várta a parancsot.

- Bólints neki Kaiden.

A herceg meghökkenve bámult az apjára.

- Micsoda?

- A te parancsodra vár. Amint megadod a jelet, ő elvégzi a dolgát.

Iszonyatosan vert a szíve és segélykérően az anyjára nézett, de ő büszkén, az állát felszegve bámulta a még mindig zokogó rabszolgalányt.

- Kérem... - könyörgött a lány. - Ne tegyék...

A herceg érezte a tehetetlenséget.

- Apám én nem... - motyogta.

- Tán gyenge vagy? - veszélyesen csengett a hangja az apjának. - Gyerünk.

Tudta, ha most ezt nem teszi meg akkor az apja el fogja verni. Koronahercegként szigorúbb bánásmódban részesítette őt mint a két öccsét.

Ez a fiú még ma meg fog halni és ha Kaiden nem is bólint rá, az apja fogja megtenni.

Szaporán ki és be fújta a levegőt és minden lelkieerejét összeszedve a hóhérra nézett és megadta a jelet.

A kép évekkel utána is kísértette Kaident. A levágott fej, ahogy a hús és a csont elvált egymástól. Az a sok vér.

Dorian és Elias az anyjukba kapaszkodva sirdogáltak, de Kaidennek muszáj volt visszafojtania a könnyeit, mert ha gyengének mutatkozott volna az apja biztosan  felpofozza.

Lela vérfagyasztó sikolya miután meghalt a fiú nem volt semmihez sem fogható.

A rémálmaiban még a mai napig megjelennek ezek a jelenetek.