Sosem teném meg! ( Bakugo x Reader) [Átírás alatt]

1.

Minden egy reggelen kezdődött. Pont azon a reggelen amikor első alkalommal tettem be a lábam az U.A-ba. De kezdjük az elejétől.

Felkeltem és a reggeli rutinom után, a fürdőből kijövet hallottam lépteket és egyből tudtam, hogy anya az. Biztos sok szerencsét akart kívánni az első napomhoz.

Ő mindig tudta, hogy, ha új suliba megyek a szerencsére szükség van a képességem miatt, ami nem más, mint a Piros Kristály.

- Nagyon sok szerencsét [Név]! -mondta mosolyogva anya, majd adott egy puszit a homlokomra.

-Köszönöm, megprobálok minél több barátot szerezni, de nem igérek semmit. - kuncogtam, majd elindultam a kijárat felé. Felvettem a kabátom és elvettem a táskám, ezután végre elindulzam az új iskolámba.

XXX

Az iskola elé érve nagyot sóhajtottam, bementem és megkeresem az új osztályom. Mikor beértem az 1.A osztályba egyből egy lány fogadott.

- Az én nevem Uraraka Ochako.-mondta a lány kedvesen.

- Az én nevem [Teljes Név], örvendek Uraraka-san.

Egyszer arra leszek figyelmes, hogy egy hernyó probál megszolalni de nem tud a zaj miatt.

- ÉN VAGYOK AZ OSZTÁLYFŐNÖK ÉS KÉREM A TÁRSASÁGOT, HOGY HALGASSON EL ÉS FIGYEJEN RÁM!!-mondta a hernyó aki ezek szerint az osztályfőnök.

Erre az osztályban csend lett.
Sikeresen elmondott minden fontos tudnivalót és ki is csengettek nemsokára. Ezek után én egyből ki is indultam a teremből, hogy felfedezhessem az iskola többi részét. Csak annyit hallotam, hogy valaki utánam jött és, hogy Aizwa-sensei azt mondta:
- Bakugou és [Név] ti fogtok takaritani, rendben?

- Én bisztos nem fogok lánnyal itt maradni, takarítani meg ugyan nem. -üvőltőte a fiú -maradok de nem takarítok akkor sem!- közelebb jött és a fülembe suttogta, majd tovább is állt.

XXX

Miután vége lett az összes órámnak és mindenkivel sikerült szóba álnom, kivéve egy bizonyos személlyel, eljött az, amit nem nagyon akartam. Igen a takaritás Bakugou Katsukival. (Írói megjegyzés: idő közben megtudta a nevét)

Én elkeztem letörölni a táblát és ő csak ült és bámult mintha még nem látott volna egy nőt se.

- Mit bámulsz?- kérdeztem tőle elpirulva.

- Azért bámulak, mert ahhoz van kedvem.- mondta most végre nem kiabálva, inkább csak komolyan.

- Én meg nem viselem el, hogy ezt teszed.- montam picit ideges hangon.

Felállt és közeleb jött hozzám. Én egy kicsit megijedtem. Hátulról megölelt és azt suttogta a fülembe:

- Azt csinálok amit akarok, egy magad fajta meg nem parancsolgat nekem.- mosolyog a fiú ravaszan, aztán meg elveszi a szivacsot a kezemből és gyorsan letörli fent hagyott pár részt.

Én erre nem tudtam semmit válaszolni. Nagyon zavarban voltam és nem is ismertem, csak azt tudtam, amit az osztálytársaim mondtak róla.

- Mekkora egy perverz vagy, annyira utálom az ilyen fiúkat. Ne közeledj felém és húzd innen a képed! -Emeltem meg a hangom összeszedve magam, ugyanis akár mennyire zavarban voltam, nem szerettem volna, hogy tapogasson egy olyan személy, akit még nem is ismerek. Így hát valahogy levakartam magamról. - Tisztában vagy vele ugye, hogy ezt elmondhatnám a Senseinek és akkor téged ki is csapnak a suliból zaklatás miatt? Ki csinál olyan baromságot, hogy a legelső lánnyal akivel kettesben tölthet időt, már azonnal hozzásumul és még ki tudja mit tesz vele?- kérdeztem picit magabiztosabban.