Sosem teném meg! ( Bakugo x Reader) [Átírás alatt]

3.

—[Név] szemszög—

Csak egy darabig néztem a fiúkat, de egyikük megszólalt.

-Mit hallotatok a beszélgetésből?

-Semmit! -mondtam, majd körülnéztem.

-Biztos?-nézett rám furán Katsuki.

-Biztos! -nevetek a fura pofiján.

-Mi olyan vicces?! -kérdezi picit bunkón.

-Az arckifejezésed -nevetek tovább.

-Ez nem vicces!! -mordul fel.

-De az! -nevetett a melletem fekvő lány is.

-Ki kérdezett téged?- kezdett el kiabálni a szőke. -Senki!! -mondja válaszolva saját magának.

-Shhh ne kiabálj, mert a dobhártyám kiszakad! - Ordítottam vissza rá és kezeim a füleimhez raktam.

Csak mérgesen néz a szőke, majd feláll.

-Ha jobban vagy haza kisérlek....ha szertnéd.

-Persze, hogy szeretném. - mosolyogva másztam ki az ágyból és mentem átöltözni utcai ruhába. Visszaérve a fiúhoz mosolyogva ránézek- Mehetünk.

-Rendben- felelte, majd miútán elköszöntünk Dekuéktől megindultunk hazafele.

XXX

Út közben egy szót se váltottunk de nem bírtam tovább így megszólaltam.

- Nem akarok haza menni! Otthon nincs senki és nagyon félek egyedül. Ha nem bánod akkor...

-Én is egyedül leszek otthon egész héten, nem bánnám ha társaságom lenne. És amúgy is, meg akarlak ismerni jobban, szóval miért is ne. -válaszolja komolyan, mintha tudta volna mit akarok, bár ez egyértelmű. Fogalmam sincs miért ilyen de kezd egy kicsit fura lenni. Csak velem nem kiabál, haza fele menet mindig máshogy beszélget. Valami nem a legjobb vele. Lehet igaz, amit hallottam és mégiscsak szerelmes?

-Rendben akkor megbeszéltük, de most írok egy üzit anyának, hogy ma nem alszom otthon, ha esetleg mégis úgy döntenek apával, hogy haza állítanak. -mondtam, majd elővettem a telóm és írni kezdtem.

-De ugye nálam is alszol? Nem akarom, hogy az éjszaka közepén egyedül kóricálj az úton, még a végén bajod esik.

-Igen csak ne aggódj már, nekem is van képességem!-mondom duzzogva. Nem szeretem, amikor az emberek elfelejtik, hogy én is elég hasznos vagyok a magam módján.

Lassan megérkeztünk Bakugouék házához, majd a fiú kinyitotta az ajtót. Bementem, ezután ő is, levettem a kabátom, lehúztam lábamról a cipőm és a nappaliba mentem táskámmal a kezemben. Nagyon tetszet a ház a modernsége miatt leginkább. Letisztult és kellemes illat járta át Katsuki otthonát.

-Nem gondoltam, hogy egy ilyen szép házban laksz. -mondtam csillogó szemekkel.

-A ház ritka csúnya hozzád képest! -bökte ki elmoslyodva. Nem gondoltam volna, hogy képes ilyen jól bókolni, a szar nyomulási technikája ellenére. Valahogy, mintha mégis értene a lányokhoz, csak azt gondolta, hogy egy félénk és engedékeny egyénnel van dolga. 

-Miért mondasz ilyet?- mondtam elpirulva, majd szembe fordultam a fiúval. Egy igazán kockázatos dolgot tettem, amit még én sem gondoltam komolyan, de egy próbát megért. Adtam egy puszit annak orra hegyére, hisz kiváncsi voltam, hogy a nagy nőcsábásznak tűnő, de igazából egy érékeny kisfiú, mit reagál rá. A puszitól hirtelen elvörösödött, amitől nagyon aranyos lett. Nem gondoltam volna, hogy tud ilyen is lenni, de meglepett. Pont erre számítottam a legkevésbé. Ezzel felbátorodva viszont láttam arcán, hogy ő következik, hogy olyant tegyen, amit én biztos nem engedek meg. De téved, ha azt hiszi, hogy ezzel zavarba hozhat, hisz felkészültem mindenre. Többé nem akarom mutatni neki, hogy gyenge vagyok, hisz akkor ő sem lesz velem igazán az. De nekem szükségem van a lágy oldalára, hisz elhatároztam, hogy bármi áron, de én leszek aki megszelidíti ezt az igazán agresszív vadat.