𝐓𝐎𝐔𝐂𝐇 𝐌𝐄

CHAPTER 6

~ Ha tetszik egy férfi, ne félj cselekedni, mert a szívedet csak a tetteidben találhatod meg. ~

❦

MÁSNAP

Tegnap igen érdekes dolgot tudtam meg Buckyról. Teljesen lesokkolt, sőt egyáltalán nem számítottam ilyesmire.
Ő ismerte Liv dédanyját, és ő volt az a különleges fiú, aki kitalálta Dolores kivételes becenevét. Igazából ezen még nem lepődtem meg annyira, mint azon, hogy Bucky volt a tél katonája. Rajtam kívűl, persze mindenki tudja, de szerény személyem, csak tegnap este szerzett erről tudomást. Egész éjjel ezen gondolkodtam, hogy én erről az egészről miért nem tudtam. Mindentől eltekintve jól aludtam az éjjel. Tony és Bella rávett, hogy maradjunk itt még pár napig, és én nem tudtam nemet mondani, szóval maradtunk.

Reggel, miután nagy nehezen kikuszálódtam az ágyból, elvégeztem a reggeli rutinomat. Ez az egész úgy negyed óráig tartott. Amikor kiléptem a fürdőből majdnem sikítottam egy nagyot. Bella eltűnt, nem volt az ágyban.

A konyhába tartok kétségbeesve, hogy megkérdezzem a többieket, nem-e látták a húgomat. Odaérve megkönnyebbültem, Tony és Bella együtt készítik a reggelit, ennél édesebb látványt még nem láttam.
A falnak dőlve nézem őket csendben és az ajkaimra halvány mosoly húzódik.
Bella egy kis sámlin állva, figyeli Tony minden mozdulatát. Néha még ő is besegít egy picit kiskacsójával.

- Mi jót készítettek?- nem bírtam tovább csöndben állni.

Bella és Tony egyszerre kapják rám tekintetüket. A húgom leugrik a magasítóról és felém szalad. Megáll előttem és elszomorodik.

- Meglepetés reggelit készítünk neked, de még nem végeztünk.
- Menj el és gyere vissza, ha végeztünk, akkor majd lepődj meg, jó?- néz rám nagy szemekkel és az ajtó felé kezd el nyomni.

Tony eközben némán áll egyhelyben és minket néz mosolyogva.

- Jó, elmegyek, de mit csináljak?- guggolok le Bellához.

- Gyere el velünk futni.- lépett be a kapitány a konyhába.

- Mit értesz azon, hogy velünk?- fordulok Steve felé és kérdőn nézek rá.

- Bucky, Sam és én.- válaszolja mosolyogva.

- Attól tartok, nem bírnám a tempót! Ti férfiak túl gyorsak vagytok hozzám képest.

- Bizonyítsd be, hogy gyorsabb vagy!- mondta vidáman, majd elfogyasztott egy pohár narancs levet és kiment a konyhából.

Én természetesen utána mentem, mert miért is ne, régen futottam már. Azt viszont még nem tudom, hogy hogyan fogok viselkedni Bucky közelében. Remélem nem égetem be magam.

- Steve, várj!- szaladtam utána.
- Szoknyában nem hiszem, hogy kényelmes lenne futnom, úgyhogy gyorsan átöltözök és jövök!

-Rendben. Kint megvárunk!- mondta és elindult a kijárat felé.

A szobámba igyekeztem gyors léptekkel, annyira siettem, hogy neki mentem valakinek, akit nem vettem észre.

- Ne haragudj én csak..- amint felnéztem az előttem lévőre, elnémultam. Belém fagyott a szó. Bucky tekintetét mélyen zöldes kék íriszeimbe fúrta és így álltunk percekig.