Nem Várt Változás

2.A kirándulás

Hero jött. Megállt, majd kivett egy szál cigit. Arrébb mentem, mert hiába vagyok 17, még a tüdőm nem szokott hozzá a füsthöz és heves köhögéssel reagál.
Sajna, így se bírtam kikerülni a füstöt és köhögni kezdtem. Befogtam a ruhámmal az orrom és megfordultam, hogy ne rám jöjjön az az átkozott füst. Gusztustalan. Hero eldobta a cigit és megtaposta. Nem bírtam ki, hogy fel ne vegyem és egy kukába ki ne dobjam.
-Hé!-hallottam egy selymes férfi hangot a hátam mögött. Megfordultam és a hang tulajdonosa Hero volt.
-Szia!-köszöntem vissza udvariasan.
-Kösz.
-Bocsi...nem bírtam ki, hogy ne vegyem fel.
-Most ezért kérsz bocsánatot?! Én kérek bocsánatot.
-Ne tőlem kérjél, hanem a bolygótól, és a többi élőlénytől.
-Csak nem környezetvédő vagy?
-Csak de.
-Gyönyörű vagy.
-Kösz?
-Mutassak egy trükköt?
-Felőlem.
-Add ide a tenyered!-odaraktam a tenyeremet neki.-Csukd be a szemed!-becsuktam. És ekkor egy papírkát rakott bele a kezembe és elment. MI A SZAR?! Kinyitottam a papírkát és a telefonszáma volt benne. Meg egy kis üzenet:Hívj fel, szépségem!(;
Nem hittem a szememnek.

Visszamentem nagy sokkba és a barátaim már ott vártak.
-Veled mi a szar történt? Fehérebb vagy, mint a fal.-kérdezte Nich, odaadtam neki a cetlit.-Ezt ki adta?
-H-H-Hero.
-JÉZUSOM! Te vagy a világ legszerencsésebb embere!
-Nem fogom felhívni.
-De felfogod!
-Nem.
-De.
-Majd meglátjuk.

Végignéztük, majd szinte futottunk a hotelba.

Cortnie bepötyögte Hero számát és kihangosította és a kezembe nyomta. NEM AKAROM! Nem húzom az agyát.
-Ez gyors volt, cica!-szólt bele Hero
-Hidd el, hogy nem én akartam.
-Akkor ki?
-Egy ember, aki nem én vagyok.-ekkor felnevetett Nich és leesett neki.
-Mondjak valamit a fanjaimnak?
-Mintha olyan nagyon sok fanod lenne.
-Hááát van pár millió.
-Sajna, én nem tartozok közéjük.
-Nagy kár. Amúgy tetszett a divatbemutató?
-Eléggé unalmas volt téged nézni fel alá járkálni, mint egy kilóméterhiányos kutyát.-ezen már mindenki nevetett. Hero, én, Nich, Cort és még a tanár is.
-Tetszik a humorod.
-Nekem meg tetszik, hogy ilyen könnyű préda vagy.
-Kettőnk közül a préda te vagy! És hidd el, hogy leszel te még a fanom is.
-Álmodj csak. Mostmár úgyis eljött az este.
-Én esténként nem aludni szoktam.
-Nem akarom tudni, hogy mit szoktál esténként csinálni, de remélem, hogy olvasod a bibliát.
-Pontosan!
-Na jólvan! Szépen csicsikáljál, álmodj kiskutyákról.
-Álmodj rólam és reggel ellenőrizd a lepedőt! Jó éjt!-lerakta a telefont.
-TE HALLOTTAD, HOGY MIT MONDOTT?!??!?!-visított Cortnie.
-Nem...süket vagyok.
-Kikezdett veled.
-Hát azt nem mondanám.
*zzz-zzz* Hero:Holnap 11-re gyertek el a London Eye-hoz!
Én:El fogsz minket rabolni?
Hero:Az időtöket biztos.
Én:Vigyázz, mert a barátaim sokkban vannak miattad.
Hero:Te nem?
Én:Nem.
Hero:Reggel szerintem lepedőcsere várható.
Én:Hagyjál engem ezzel a lepedőcserével. Miattam biztos nem kell. Maximum neked.
Hero:Ebben még lehet, hogy igazad is van.😏
Én:JÓ ÉJT!

Leraktam. Még zümmögöt párat, de figyelmen kívül hagytam.

-Szia, szépségem. Mondtam már, hogy mennyire szexi vagy?-kérdezte Hero a szobámban. Hirtelen a telt ajkát az enyémre tapasztotta, majd vadul csókolni kezdett.

-Riley, Riley kelj fel!-szólongatott Cortnie.
-Mi a bajod?
-Az, hogy 10 óra.
-Baszki! 11-re nekünk a London eye-nál kell lennünk. Francba!
-Mi?
-Hero elhívott minket.-Cortnie olyan hangosan kezdett visítani, hogy majdnem kiszakadt a dobhártyám.
-Úristen! Készüljünk!

Nagyon gyorsan kész lettünk, majd fogtunk egy fekete taxit és pont 11-re ott voltunk. Megláttuk Hero-t és odamentünk hozzá.
-Sziasztok!-köszönt.
-Uh...ő...Szia!-köszönt Nich.
-Uramisten...ez nem egy álom.-mondta Cortnie és eszembe jutott a fura példája Hero-nak. Elfordultam és nevetni kezdtem. Lassan Cortnie-nak is leesett és olyan vörös lett, mint egy paradicsom.
-Jó napot! Én a kísérőjük vagyok.-üdvözölte Natalie.
-Azért, mert még csak 17 évesek vagyunk.-magyaráztam
-Ó. Ha akar, felmehet az óriáskerékre. Én addig el leszek velük.
-Oké! Akkor pontban 13 órakkor ugyanitt.
-Oké!-mondta Hero, majd a tanár el is ment.
-Ez ügyes volt.-mondtam
-Kösz.
-É-és van barátnőd?-kérdezte Cortnie.
-Nincs.-erre Cortnie és Nich rám néztek, mire Hero ravaszul elmosolyodott én meg olyan vörös lettem, mint egy paradicsom.