8.fejezet

312 21 1
                                    

Reggel egy üzenetre ébredtem:
„Jóreggelt, remélem szépeket álmodtál, küld el a címed, 11-re ott vagyok értetek! Norbi"
Rég keltem már ilyen üzenetre, furcsa volt, de jól esett hogy van akinek én vagyok az első gondolata
reggel. Rápillantottam az órámra, jézusom 9 óra van, hogy fogok én elkészülni 2 óra alatt? A fürdőbe rohantam, szerencsére Nati még alszik, és minden testrészemet alaposan leszőrtelenítettem, olyan volt mint egy kibaszott tortúra, de megérte. Mire kiértem a fürdőből Nati már valami mesét nézett.
-Jóreggelt, te máris mesézel?
-Igen, unatkoztam-vágta rá rögtön
-És mi lenne, ha elmennénk strandolni?
-Igeeeeeeen-üvöltött torka szakadtából-tudom is hogy melyik bikinimet veszem fel- és ezzel a lendülettel szaladt is a szekrényéhez.-Nézd Lia, ezt tavaly vette nekem anyuci, ez a kedvencem!
-Gyönyörű! Te leszel a lecsinibb hableány a strandon-mondtam neki.
Tényleg gyönyörű és extra aranyos volt a ruci. Rózsaszín és csillámos,igazi kiscsajszis. Zita imádta így öltöztetni Natkót. Én is kiválasztottam a bikinimet, összepakoltuk a strandtáskába a dolgainkat és elindultunk.
Norbi már a kapuban várt ránk.
-Sziasztok hölgyeim, készen áltok a strandolásra?- kérdezte Norbi széles mosollyal. Fehér fogai csak úgy ragyogtak a napsütésben. Az autója egy fehér luxusautó volt. Nem tudtam, hogy neki ilyen jól megy.
-Igen, alig várom hogy fürödjek, Lia pedig 1 órán keresztül fürdött, mondjuk nem értem miért ha fürdeni megyünk- rázta a fejét Natika
Tűz pirossá változott a fejem, de Norbi csak nevetett rajtam. Beszálltunk az autóba és elindultunk. Nem sokat mentünk, hamar odaértünk. Kiszálltunk, megvettük a belépőket és kerestünk egy árnyékos helyet.
-Na megyünk már a vízbe?-toporzékolt Nati
-Megyünk- mondtam neki
Levettem a ruhámat mert a bikinit már otthon felvettem, Norbi ugyan ezt tette és elindultunk a víz felé. Rengeteget nevettünk, egymást fröcsköltük,csúszdáztunk, és ha már strandon voltunk ettünk lángost. Visszamentünk még egy kicsit a vízbe, de a kislány úgy elfáradt, hogy elaludt Norbi ölébe. Hihetetlen mennyire aranyosak voltak így ketten.

-Menjünk-suttogta Norbi, ügyelve arra hogy nehogy felébressze őt

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


-Menjünk-suttogta Norbi, ügyelve arra hogy nehogy felébressze őt.
Összepakoltuk a cuccainkat és elindultunk hazafelé.
-Jól éreztem magam veletek-mondta Norbi
-Én is, jó volt kiszakadni a hétköznapokból végre, mostanában elég zűrös napjaim vannak, tele rossz dolgokkal
-Nyugi, túl leszel rajta,én mindenben segítek neked. Tudom, hogy nemrég ismerjük egymást, de tényleg akármire szükséged van én itt leszek- mondta majd végig simította a karom. Ez nem az a hátsó szándékos simogatás volt, hanem a törődök veled fajta, ezt a fajtát megérzi az ember. Ilyenkor nem csak a tested, de a lelked is beleremeg az érintésbe.
-Köszönöm, élni fogok ezzel
-Hát reméltem is-nevetett.
Sajnos az út még mindig rövid volt, hamar hazaértünk. Norbi segített felhozni Natkót és a cuccainkat.
-Hát akkor majd beszélünk-mondta Norbi
-Persze, ha hazaérsz írj, vigyázz magadra!
Öleléssel búcsúztunk el egymáshoz.
Én is elfáradtam, lezuhanyoztam újra majd befeküdtem az ágyamba. Próbáltam aludni mert eléggé elnyomott a víz, de a telefonom hangja nem hagyott. 1 új üzenet. Azthittem Norbi, de nem. Mikor megláttam a szivem hevesebben dobogott, kivert a víz, egyszerre éreztem dühöt, meglepődést és egy kis örömöt. Balázs volt. „Beszélünk?"
Csak ennyi ált az üzenetben.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Mar 17, 2020 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Endless LoveWhere stories live. Discover now