Egyedül

619 43 2
                                    

•Kirishima szemszöge•

Csak arra emlékszem hogy a csodás esténk után elaludtam Bakugou karjaiba...csodás volt..nem csak az együtt lét..hanem az hogy vele voltam.
Mikor felébredtem átfordultam másikoldalamra de..de nem találtam párom, a szemeim csak úgy kipattantak...a házban síri csend honolt és a szívemben egy óriasi nagy űrt éreztem...elment...itt hagyott...reménykedtem hogy nem így van de a szívembe hasító fájdalom ezt súgta ,,nem szeret,, ,,elhagyott ő is,,...
Mire észbe kaptam már könnyeim csak úgy záporként folytak le arcomról..némán feküdtem az ágyban elöttem a gyönyörű kilátással és csak sírtam..sírtam amíg elnem aludtam..reménykedtwm hogy csak egy nagyon rossz álom es mire ismét kinyitom szemem szerelmem mellettem fog feküdni miközbe karjaiba zár engem...de nem így lett. Mikor imsét felkeltem sötét volt..szemeim fájtak a sok sírástól...de szívemben lévő üresség jobban fájt...ez ment napokig. Reggel felkeltem sírva átsírtam a napot majd este sírva hunytam álonra szemeim...de nem jött vissza hozzám. Mindennap vártam hogy a kilincs lenyomódjon és az ajtó mögül előlépjen szerelmem...de nem, nem történt meg.

[1 héttel később]
Minden ment ugyan úgy mint az első pár napba...1 hete semmit nem ettem inni is csak a polcokon talált bort iszogattam...mindenap ugyan azt csinálom mint eddig...felkelek kimegyek mosdoba és belenézek a tükörbe majd megkérdezem magamtól ,,mit tettem?...,, aztán fogom a poharat meg az üveget es vissza fekszek az ágyba...állandóan érzem  édes illatát a takarón...majd hiánya miatt sírva fagadok es ez megy órákon keresztül..majd este forró vizet engedek a kádba ami lemarja bőrömet, és régi barátaimat veszem elő akik csuklómon táncolnak végig majd áttérnek combomra...ezek után sírva ,,élvezem,, a fájdalmat...ahogy a forró víz friss nyílt sebeimhez ér...majd amint kihült a víz felveszem a polót amit itt hagyott..az egyetlen dolog ami most hozzáköt..ami megmaradt nekem...a telefonom napok óta nem volt bekapcsolva es amint beinditom a tárgyat üzenetek hadai érkeznek...

Mina..felkell hívnom..segitséget kell kérnem..megkeresem számát és a töld kis gombra nyomok majd hallgatom ahogy kicsöng

▪︎Kiri te vagy az? Miert nem vetted fel? Hol vagy? Jól vagy?

Mina...

Kiri itt vagyok mond miabaj?

Segíts..

Többet nem bírok mondani könnyeim elveszik hangom és a telefonba sírom ki lelkem amit mina hallgat majd egy ,,Sietek hozzád,,mondattal próbál megnyugtatni...

▪︎Kiri tarts a telefont..megyünk

De nem megy túl sok vért vesztettem es a sírás sem a legjobb..szemeim épp hogy nyitva vannak..és egyszer csak minden elhomályosul...és az utolsó amire emlékszem egy mondtad volt Minától ,,Tarts ki,,...ezután elvesztem  eszméletemet es minden elsötétül..

Majd..egy csillag jelenik meg..nem is egy nagy fényszerű dolog..majd egy édes hangon hozzám szól

》▪︎Báttyó▪︎《

Naaaaa haliii....nagyon nagyon sajnálom hogy régóta nem volt rész🥺😞😞😞..és igen ez is egy elég depus rész lett..dee kell egy kis izgalom.

Remélem hogy tetszik a rész es remélem várjátok a folytatást..persze nem ígérem hogy gyorsan tudom hozni de mindent megfogok próbálni.
Most a itthontanulás mellett még nehezebb ez az egész, de most volt annyi szabadidőm hogy befejezzem es tudjam nektek hozni.
Remélem nem haragszotok nagyon hogy ilyen rég volt rész...

Na mindegyis remélem tetszett💕




Minden idő kérdése ▪︎《Befejezett》▪︎Donde viven las historias. Descúbrelo ahora