17. 𝓯𝓮𝓳𝓮𝔃𝓮𝓽

1.5K 61 7
                                    

》 George szemszöge 《

Láttam ahogy Hannah elfutott. Rossz volt belegondolni, hogy mit is érezhet.
Már mentem volna utána, de Angelina visszarántott. Szeretem Angelinát de tényleg. Bármit megtennék érte, de most bűntudatom van. Hogy Hannaht megbántottam.

    - Ugye most nem akarsz utána menni? - kérdezte Angelina.

Haboztam egy kicsit. De végül válaszoltam.

    - Nem. - mondtam. Nem akartam egyikőjüket sem elveszíteni. Jobbnak láttam, ha itt maradok és majd később megkeresem Hannaht.

Mióta Angelinával járunk azóta nem is találkoztam így külön Hannah-val. Angelina minden időmet elveszi. Persze szeretem meg minden, de most egy kicsit haragszom rá. Lehet, hogy emiatt veszítem el az egyik legjobb barátomat Hannah - t. A gondolkozásomat Angie szakította félbe. Visszarántott, és folytattuk amit elkezdtünk.....

      - Mr. Weasley és Mrs. Johnson ajánlom, hogy fejezzék be a nyáladzást. - szólt Piton professzor.

Ijedten szétrebbentünk, és félve a professzorra néztünk.

      - Igenis tanár úr. - válaszolta helyettem Angelina.

Piton furcsán nézett ránk, majd elment. Angelinálval összenéztünk, majd egyszerre tört ki belőlünk a nevetés. Mikor már annyira nevettünk, hogy majdnem összeestünk, váratlanul Angelina a nyakamba borult. Először meglepődtem, majd viszonoztam az ölelését.

      - Soha nem akarlak elveszíteni. - mondta Angelina.

      - Én se szeretnélek téged elveszíteni. - mondtam.

      - Szeretlek George Weasley. - mondta ki hosszú idő után Angie.

      - Én is szeretlek Angelina. - mondtam, majd eltoltam magamtól és hosszasan megcsókoltam.

Ezután mivel nem volt több óránk, kézenfogva elindultunk sétálni. Már a nap lassan nyugodni tért és arany fénnyel sütött, gondoltuk megnézzük a naplementét. Ahhoz a dombhoz mentünk, ahol először találkoztunk Hannah - val. Leültünk és kéz a kézben néztük a naplementét. De nekem egész végig máshol járt az agyam. Azon gondolkoztam, vajon mi lehet Hannah - val. Merre ment? Jól van - e? Elhatároztam, hogy ma este megkeresem. Éjszaka be kell jutnom a mardekárosokhoz.

     - Hahó hozzád beszélek! - zökkentett ki Angelina a gondolataimból ismét.

     - Jaj bocsi nem figyeltem. - mondtam.

     - Szóval azt kérdeztem, hogy nem megyünk - e be, mert már lement a nap és kezd hűvös lenni. - mondta Angie.

     - Jaa bemehetünk. - mondtam.

     - Minden rendben? Annyira fura vagy. - kérdezte Angelina.

     - Igen. Minden rendben. - válaszoltam.

     - Nem túl meggyőző, de rendben. - nyugtázta a helyzetet.

Lassan elindultunk befelé. A fejét a vállamra hajtotta és kéz a kézben sétáltunk. Még bőven takarodó előtt voltunk, úgyhogy nem jár büntetés azért, hogy kint voltunk. Most a lépcsőkkel is szerencsénk volt, és amikor felértünk a Kövér Dáma bár aludt, de megis beengedett minket. Besétáltunk az üres klubhelységbe, ahol a kandallóban lévő tűz volt az egyetlen fényforrás. Megöleltem Angelinát, aki ezt suttogta:

      - Ugye tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz?

Ugyanezt a mondatot mondta nekem Hannah is, mikor a titkos helyemen beszélgettünk.

      - Igen. De ez kölcsönös. - válaszoltam.

Ő válaszul csak egy csókkal felelt, majd egy szeretlek kíséretében felment a lányok hálókörletébe. De én nem mentem fel. Amint eltűnt a szemem elől, mintha egy ágyúból lőttek volna ki, rohantam a Tekergők Térképéhez, és a láthatatlanná tévő köpenyemhez, (igen nekem is van nem csak Harry - nek) majd sietősen az alagsor felé vettem az irányt. Pont akkor ment be egy mardekáros srác, úgyhogy utána rögtön be tudtam menni. A klubhelységben, egy fotel mögé elbújtam, hogy véletlenül se érjünk egymáshoz, mert akkor meglát. A mardekáros fiú gyorsan felment, így nem kellett sokat várnom. Előhúztam a csokibékát, a rózsát, és a levelet, amit írtam, aztan megpróbáltam csendben  kimenni, de lelöktem egy tintásüveget, amiből szerencsére nem folyt ki a tinta, mivel üres volt. Az üveget visszatettem a helyére, majd gyorsan kimentem a klubhelységből. Remélem Hannah találja meg a neki címzett levelet, a rózsát, és a csokibékát, és nem valaki más.


》 Hannah szemszöge 《

Nem tudok aludni.
Elővettem a bájitaltan beadandóhoz a pergament, hogy nekiálljak a beadandónak amit elfelejtettem megcsinálni. Helyette a tiltott rengetegben kószáltam. Remek. Nem tudom ki az az elvetemült aki éjfélkor ír beadandót, de hát most itt vagyok. A tollam hegyét belemártottam a tintásüvegbe ami már ott volt az éjjeliszekrényemen. Épphogy elkezdtem írni, amikor koppanást hallottam odalentről. Nem tudom, hogy más hallotta e, de azért megnézem mi történt. Belebújtam a papucsomba, majd halkan lesiettem a lépcsőn. A klubhelység üres volt, csak a kandalló tüze nyújtott életjelet. De akkor megpillantottam valamit. Az egyik fotelben volt egy levél, egy csokibéka és egy rózsa. Halkan odamentem, hogy megnézzem, hogy az illető, kinek szánta az ajándékot. De amikor odaértem eléggé meglepődtem. Ugyanis az én nevem szerepelt rajta. Egyből elkezdtem bontani, de amint megláttam az aláírást, elfintorodtam. George Weasley. Gondolkoztam, hogy elégessem - e a levelet, de végül meggondoltam magam. Lehet, hogy később meg fogom bánni. Így hát elolvastam.

Kedves Hannah!

Sajnálom ami a délután történt, ezt nem így akartam, hogy megtudd. Angelinával már egy ideje járunk, de közel sem annyira fontos nekem mint te. És lenne kedved holnap este a titkos helyünkre jönni vacsora után? Egyébként láthatatlanná tévő köpennyel tudtam bejutni a ti klubhelységetekbe. És nagyon nem szeretném, hogy emiatt legyünk rosszban, mert képbe került Angelina. Ugyanúgy maradjunk barátok mint eddig kérlek!

George Weasley :)

Barátok mi? Pfff
És mi ez az egész felhajtás a rózsával meg minden? Megfogtam a rózsát, odamentem a kandallóhoz és beledobtam azt. Majd leültem és néztem, ahogy a rózsa szénné ég. A csokibékát nem volt szívem tűzre vetni, mivel imádok enni :) kibontottam, hogy megegyem, de az belevetette magát a tűzbe.
Hát ilyet!
Az meg hogy találkozzak vele azok után ami történt? Eszem ágában sincs.
De aztán eszembe jutott valami. A levél utolsó soraiban szereplet az is, hogy hogyan jutott be. Láthatatlanná tévő köpennyel. Hát persze! Pont ez kell nekünk Dracoval! Akkor talán mégis találkozok vele holnap. Meg kell szereznem a köpenyt!

_______________________________________


Sziasztok!

Eléggé nagyot tévedtem abból a szempontból, hogy mivel otthon kell maradni több időm lesz írni. Hát ez nem nagyon így van. Ezt a részt még az előző héten kezdtem el, és már majdnem készen volt, de a wattpad elkezdett szarakodni és letörölte a részt! Nagyon mérges voltam, de végül újraírtam. És hát itt van!🤩

Még egy Malfoy!  | Befejezett ✅ |Donde viven las historias. Descúbrelo ahora