✔ »Sorsod a bőrödön« [JiKook ff]

1

Bármennyire is szeretnénk, világunkat nem tudjuk teljes mértékben megismerni. Sőt, jómagam biztosra veszem, hogy előbb pusztul el az emberiség, minthogy mindent megérthessük, ami körülöttünk történik. Van, aki az egy Istennek, van, aki viszont puszta véletlenek sorozatának eredményeként magyarázza. Azt hiszünk, amit csak akarunk, de a világ összes titkát nem lehet megfejteni, ahogy a sorsot sem lehet kifürkészni.

Évezredek alatt sem voltunk képesek rájönni arra, hogy a testünk, vagy tudatalattink, miként érzi meg, hogy mikor van a közelünkben életünk párja. Milliónyi feljegyzés, kutatás próbál válaszolni e kérdésre, de egyik sem tűnt eddig egészen valóságosnak. Hogy miről is beszélek? A mi világunkban, képes vagy megtalálni a neked szánt személyt, kivel egybe folyik a sorsod. Na, ne gondolj semmi egészen elképesztő dologra, még nálunk sem találja meg mindenki a lelki társát. Lehet, hogy a személy a te országodban él, de lehet, hogy a Föld ellentétes oldalán próbált téged is megtalálni. Egy kis csalás viszont van a dologban, a megérzéseid, s ösztöneid. A testünk, tudatunk magától törekszik arra, hogy a lelki társunkhoz vezessen bennünket. Milliók találtak rá életük párjára és éltek boldog életet, ám ez kétséget okozott a többieknek, kik nem voltak ily' szerencsések. Úgy gondolták – és a mai napig gondolják –, hogy Ők nem elég jók és nem érdemlik meg a boldogságot, így az egyik leggyakoribb eredmény, hogy nem bírják tovább elviselni a gondolataikat, s véget vetnek mindennek.

Hogy milyen jelet is ad nekünk a saját testünk? Egy billogot. Legalábbis a mai fiatalság már csak billognak nevezi. A többségünk testén – hol a végtagokon, hol a törzsünkön, hátunkon, akár bárhol –, megjelenik egy egyedi minta, feltéve, ha a lelki társunk a közelünkben van. Nos, nyilván nem egyik pillanatról, a másikra, hanem szépen lassan kezd megjelenni. A billog színének intenzitása akkor kezd felgyorsulni, ha mind a ketten legalább egy városon belül, vagyis néhány kiló méteres körzetben tartózkodunk. Mint már említettem, egy különös érzés vezérel minket, így próbálva terelgetni minket, hogy merre is keressük Őt. Ám a rendszer korántsem tökéletes. Ahogy semmi más sem, ahogy senki más sem. Főleg nem az emberek.

***

A mellkasomban lévő fájdalmas nyomás ébresztett fel, a viszonylag kellemes álmomból. Az a szemét már megint megcsókolt valakit. Mérgesen sóhajtva, próbálok magamhoz térni, majd szépen lassan felülök az ágyamban. Az enyhe fájdalom a mellkasomban hamar megszűnik, így néhány perc falra bámulás után fejemet megrázva kezdem magam összeszedni. Néhány nyújtózkodásnak sem nevezhető mozdulat után kelek ki ágyamból. Hajamba beletúrva próbálok rendet tenni puha tincseim közt, több-kevesebb sikerrel. Az ablakhoz lépve húzom el résnyire a függönyt, majd kinyitom az ablakot, hogy beengedhessek egy kevés friss levegőt. Végül elhagyva szobámat átvágtattam a nappalin, egyenesen a fürdőbe, hogy kicsit összekaparjam magam. Ha jól emlékszem az első vendégem fél háromra jön, így rengeteg időm van elkészülni. Mivel nem terveztem ma este elmenni sehová sem, ezért nem kell egy órán át kenegetnem magam fényvédőkkel.

Miután beértem a fürdőbe, levetkőztem, majd a zuhanyzóba belépve nyitottam meg a csapot. Gyorsan megmostam a hajamat és az arcomat, majd szárazra törölve a bőrömet léptem az egyik szekrényhez. Kivettem belőle a különféle testápolóimat, majd elkezdtem a kötelező procedúrámat. A legérzékenyebb bőrre való krémeket, alaposan belemasszírozom bőrömbe, a lehető legnagyobb óvatossággal. Miután mindenhol alaposan bekentem magam, elővettem azokat a termékeket, amiket az arcomra szoktam használni, és ugyanazokat elvégeztem. Az immáron feleslegessé vált krémeket, elraktam, majd a kezemet megmosva, szedtem elő a kontaktlencsémet. Ezzel is elvégeztem a kötelezőket, majd be is helyeztem, szürkés-kékes szemeimbe. Néhányat pislogva szoktattam hozzá szemeimet, az érzéshez, majd a hajszárítóhoz nyúlva, kezdtem megszárítani hajamat. Ez mind pont elég idő volt ahhoz, hogy minden krém megfelelően beszívódjon bőrömbe, így azok nem hagynak foltot a ruháimon.