✔ »Sorsod a bőrödön« [JiKook ff]

10

Kijavítottam egy szót, mert rájöttem, hogy gyökér vagyok.

Az első gondolatom reggel az volt, hogy miért nem tudom felemelni a karomat, mikor pedig kinyitottam a szememet le is esett, hogy ez miért is van. Jungkook feje a balkaromon pihent, amíg én a hátamon feküdtem, Ő a hasán. Balkarját derekamon átvetette, arca pedig, amellett, hogy velem szemben fordulva helyezkedett el, rendkívül közel is volt. Ballábát átvetette az én jobbomon, az én jobbkarom pedig kinyújtva terült el az ágyon. Egy-egy alsónadrágnál több nincs rajtunk és még a takarónk is lecsúszott, ami nem is baj, mert nyár lévén nagyon meleg tud lenni. Percekig nézem némán Jungkook békés arcát. Ilyenkor jobban hasonlít egy nagyra nőtt gyerekre, mintsem egy huszonéves férfira. Eszembe jut, az a pillanat amikor először megláttam, meglepett, hogy milyen magas és tagadhatatlanul jóképű. Majdnem két hónapja ismerjük egymást, időközben nagyon megnőtt a haja, nem mintha nem nézne ki jól. Hajkoronája már a válla alá ér, emiatt sokszor a felső részét felköti, de mivel frufru még túl rövid, ezért mindig belelóg a szemébe.

Mai napig nem értem, hogy miért izgatott fel már az első percben ez az idegen férfi. Hihetetlennek tartom, hogy a megismerkedésünk után alig húsz perccel már egymást izgattuk. Valami, ha nem csak a fizikai tulajdonságai, azonnal vonzani kezdett benne. A kisugárzása lenne? Ha csak ennyiről lenne szó, egynél több alkalom nem történt volna. Valami vonz ebben a tuskóban, amire jobb lenne minél hamarabb rájönni. A jelenlegi kapcsolatunk is már több, mint amit eddig Seon kívül bárkivel is folytattam volna. De még, ha Seora is gondolok, Ő a párom volt, szerelmes voltam belé. Jungkook pedig csak betoppant az életembe, párszor lefeküdtünk, de ennyi. De tényleg csak ennyi? Oly’ nagy ritkán amikor nem nálam dekkol is rágondolok. Nem is egyszer gondoltam arra, hogy mennyire szeretném már érezni az ajkait. Nem. Ez biztosan azért van, mert évekkel ezelőtt csókolóztam utoljára.

Fejemet elfordítom arcától és akaratlanul pillantok le rajtam pihenő karjára. Alkarján, kézfején és már az ujjain is látszódik, hogy billogja kialakulóban van. Elidőzők a mintán, ami kissé hasonlít az enyémre, de valahogy mégis más, a kanyarok határozottabbak, nem olyan lágyak, mint a combomon. Egy pillanatra a tüdőmben reked a levegő. Most komolyan összehasonlítottam a billogjainkat? De hisz még nem is biztos, hogy vele vagyok összekötve. Visszafordítom fejem az arcához, Ő továbbra is békésen alszik. Arca ilyenkor összehasonlíthatatlan azzal, mint amikor kéjben úszik, vagy amikor dühös. „Ennyire fájt!” jut eszembe a mondat, amit azután a buli után mondott. Ha a lelki társad szerelmes vagy bármilyen fizikai kontaktusba kerül valakivel, főként ha az szexuális, az minél idősebb vagy, annál több fájdalmat okoz. Aznap mikor Jungkook eljött hozzám a fájdalom keltett fel. Amikor a hármasba belerángatott és a hülye barátnője hozzáért, belém nyilallt néha a fájdalom, de el is múlt, ha hozzámért.

Úgy döntöttem épp eleget gondolkodtam kettőnkön ezért jobbnak láttam, ha elkezdem a napom. Inkább felkelek, mintsem, hogy megőrüljek a saját gondolataimtól. Óvatosan elkezdtem mocorogni, mégsem akartam azért felkelteni. Lassan kihúztam karomat Jungkook feje alól, majd lábamat is mozgatni kezdtem, mire ez a majom motyogni és grimaszolni kezdett. Megforgattam a szemeimet, mikor hisztisen motyogott, még az álmában is ezt csinálja? Óvatosan felkönyököltem, azt gondolva, hogy ha Jungkook megérzi a mozgolódást automatikusan leveszi majd rólam a karját. Már majdnem sikerült kikászálódnom az ágyból, mikor Jungkook hirtelen a hátára fordult és magával rántott. Áldom a reflexeimet, hogy lehetővé tették azt, hogy még időben meg tudjak támaszkodni felette. Az ideg is megállt bennem, amikor lényegében ráestem Jungkookra. Feje mellett támaszkodtam, majdhogynem rajta feküdve. Látszólag nem ébredt fel, arca ugyanolyan nyugodtnak tűnik, mint eddig. A karja még mindig derekamat ölelte körbe, és semmi pénzért nem engedett volna el. Tudom, hogy milyen amikor alszik, egy ágyút is el lehetne sütni mellette még akkor sem kelne fel. Olyan szorosan tartott, hogy percek múlva sem tudtam kivergődni szorításából.