Mondd, hogy szeretsz! //Uchiha Itachi f.f// //Szünetel ötlet hiány miatt/

2.fejezet

Ahri a korai napsugarakra ébredt, ahogy az ablakból beszűrődött, és arcára világított. Morogva, kedvtelenül mászott ki ágyából, végezve el reggeli rutinját. Amint végzet rutinjával, nővére, Arisa is felébredt, aki kérdőn nézett hugára. Ahri nem értette, hogy nővére miért néz kérdőn rá.

- Mi volt tegnap? Mi bajod volt?

- Tch... - húzta el száját a fiatalabbik, mire az idősebbik csak morgott.

Arisa hugára nézett. Percekig néztek egymás szemeibe, hogy melyik lesz az aki hamarabb megtör. A rangidősebb tudta, hogy a kisebbik hamar megfog törni, és elfogja mondani, mégis mi történt. Pár perc néma, kínos csönd után, a fiatalabbik megszólalt, ahogy elfordította dühösen a fejét.

- Itachi.

- Mit csinált már azaz Uchiha? - morgott kedvtelenül az idősebbik.

- Folyton le néz! Gyengének tart, amiből kezd már elegem lenni! Nem is kicsit! Ki mondta, hogy gyenge vagyok, ha? Ráadásul, még Pain is a barom mellé oszt, küldetésekre! Direkt csinálja?? - sziszegte dühösen a lány.

Arisa fújtatott egyet. Felállt az ágyról, majd lassú léptekkel a fiatalabbikhoz sétált, megfogva annak vállait, hogy ne járjon fel-le, mint egy mérgezett egér.

- Nem vagy gyenge! Mióta foglalkozol te az Uchihával? Pláne meg a vélémenyével? Ha kell akkor verd agyon rendben?

Ahri bólintott. Ezután mindketten lementek a konyhába, ahol az Akatsuki tagjai voltak, csak ők ketten hiányoztak. Elfoglaltak két szabad helyet egymás mellett, de Ahri szerencsétlenségére Itachi ült előtte.

- Rossz helyen ülsz vöri. - szúrta oda Itachi a fiatalabbiknak.

Ahri szúrós szemekkel nézett az Uchihára, majd gúnyosan megszólalt.

- Miért, talán rajtad kéne ülnöm? - mosolyodott el gúnyosan.

Mindenki a veszekedő páros felé nézett. Hidan, Kisaméval együtt próbálták visszatartani a nevetést. Sasori póker "arccal" nézte végig a jelenetet, míg társa Deidara szemet forgatott.

- Nem lenne rossz helyed?

- Nagyon vicces vagy Uchiha! De a kisbarátodon nem lenne jó helyem, eleve rá se ülnék!

- Mégis honnan gondolod, hogy kicsi? Az én barátom, igenis nagy! Nem egy lány akart már rajta ülni!

- Most komolyan, a te kis barátodról fogunk beszélni, vagy eszünk? Mert én inkább, az evést választanám, de már azt se! Elment az étvágyam ettől a hülyétől! - bökött Itachi felé, ahogy felált helyéről.

- Mondja ezt a hülye!

Mielőtt Ahri egy lépést is tehetett volna, kezét ökölbe szorította, fogait össze szorította. Egy perc alatt az Uchiha előtt teremt, akinek megragadta ruháját majd felrántotta.
A lány dühösen lendítte lábát, egyenesen az Uchiha férfiasságába rúgva. Itachi ajkába harapott, kezeit a fájó pontra kapta, ahogy a földre rogyot. Az akatsuki tagjai mind nevetésbe kezdtek, csak akkor fejezték be, amikor Pain megszólalt.

- Hagyjátok abba, és menjetek edzeni!

- Mi!? Hogy én az Uchihával?! Nem!

- Nincs feleselés! Tünés mindkettő!

Ahri morogva nézett az Uchihára, akinek fájdalma lassan enyhült és felállt. Morogva, orruk alatt motyogva hagyták el a helységet. Egy tisztásra értek. Ahri lassan megfordult, majd az Uchihára nézett, aki érzelemmentes arccal nézett rá.

- Na figyelj, barmok királya! Semmi kedvem veled edzeni... - kezdett bele mondanivalójába, de a férfi közbe vágott.

- Szerinted, nekem mennyire van kedvem edzeni, egy vöri csajjal?

Ahrit mérhetetlen harag járta át! Azonnal ott teremt előtte, és az Uchiha férfiasságába rúgott, aki megint fájdalmasan kapott fájó részére, majd rogyot le a földre.

- Ma már a második alkalom! Igazán felkészülhettem volna! - nyögte ki a férfi.

- Velem te ne szórakozz, Uchiha!

Percek múlva Itachi felállt. Egyikse szólt semmit, csak csúnyán méregették a másikat, mintha csak annyit mondanának nézésükkel "fulladj meg egy kanál vízben!" Kínos csönd honolt közöttük, amit a férfi igen megelégelt, majd megtörte a csendet.

- Edzened kéne, vörike! Igen rád fér az edzés! Nem is tudom, hogy lehet ilyen gyenge gyerekük a szüleidnek.

Ahri szemei elködösültek a haragtól, gyűlölettől, valamimt a könnyektől. Szemét lesütötte, kezeit ökölbe szorította, ajkát harapni kezdte. Az Akatsukiban, mindenki tudta, hogy a szüleik meghaltak, és árván nőttek fel. Erről a két lány sose beszélt, nem is akartak! De, ezek szerint nem mindenki tudta, ezt. Itachi fapofával felhozta a lány szüleit.

- Idióta barom! - sziszegte a lány, könnyeit nyeldesve.

- Hm? - kérdezett vissza az Uchiha értetlenül.

A fiatal Namikaze lány, könnyektől nedves arccal nézett az Uchihára, aki azonnal meglepődött, mikor meglátta Ahri arcát könnyesen.

- A szüleim kiskoromban meghaltak, te idióta! Itt látszik meg, hogy Te Uchiha Itachi, mennyire elvan telve magától! Meglátszik, hogy nem figyelsz arra, amit kiejtel a mocskos szádon! Leszarom, hogy mit mondd Pain, vagy mit tesz velem, én nem vagyok hajlandó veled edzeni! - ordította.

Ahri könnyes szemekkel kerülte meg a megszeppent Uchihát, majd vállalta le, szemeit lesütötte, hogy más ne lássa gyengeségét. Ám, egyszercsak neki ütközött valakinek. Az albínó elkapta a lányt, aki perverz tekintettel nézett le rá.

- Hé, kibántott cica?

- Semmih khközödh hohozzáh... - motyogta könnyeit nyeldesve a Namikaze lány, de Hidan ígyis értette mit mond.

- Hé, béby mondd el! Az Uchiha mondott valami rosszat!? - kérdezte, ahogy szúrós tekintettel Itachi felé sandított.

- Bár semmi közöd hozzá, de igen! És nem vagyok a bébyd, se a cicád!

- Biztosan? Adok neked valamit cica, amitől megváltozhat a véleményed. - mondta az albínó, majd egyszercsak ajkait a lány ajkaira tapasztotta.

Itachi lefagyva nézte őket. Akaratlanul is ökölbe szorult a keze. Vérnyomása az egekig szökött, ahogy azt nézte, Hidan hogyan falja a lány ajkait
Viszont az albinó arra nem számított, hogy Ahri el löki magától, majd arcán csattant a keze.

- Ezt mégegyszer megne tedd! - morogta a lány, majd ott hagyta a két férfit.

Hidan meglepedten kapta arcára kezét, de mégis mosolyogva nézett az elviharzó lány után, akinek alakja távolodott. Hosszadalmas csend után, az albínó szólalt meg.

- Ez a te hibád, Uchiha! Ha te nem lettél volna itt, és néztél volna minket, akkor viszonozta volna a csókot! De te most mindent elrontottál! Ez a te hibád!

- Idióta barom! Nem én vagyok a hibás, hanem te! Magadnak köszönheted, hogy felpofozott! Hülye! - morogta kedvtelenül, Itachi.

Az albinó ciccegve indult el, Ahri után, hogy megvígasztalja. Itachi semlegesen nézett utánna, de ha visszagondolt arra, hogy Hidan megcsókolta Ahrit, akaratlanul is ökölbe szorult a keze. Fogait összeszorította. Elgondolkodott, hogy ez mégis miért van...Talán zavarta? Rosszul esett neki? Áh, nem! Az nem lehet! Hiszen, ő kinem állhatja a lányt, mindent elkövet, hogy a vérét szívhassa. Akkor mégis miért van ez? Kitudja? Az Uchiha férfi sóhajtott, majd úgy döntött követi Hidant, és kihallgatja őket. Elis indult hát csendesen, abba az irányba ahol két társa eltűnt.