Vörös szerelem - Campus

Szabadítsd fel magad!

Pont, amikor úgy döntöttem, hogy nem zavarom Castiel magánéletét, ő az, aki megcsókol engem. Úgy éreztem el kell löknöm magamtól, de olyan jól esett csókja, már hiányzott. Miután abbahagyta, alig jutottam szóhoz. Nem tudtam mit kérdezhetnék vagy tehetnék, csak szótlanul néztem magam elé, egyenesen a mellkasára.

Castiel: Jól vagy kislány?

Albatraoz: Nem tudom...

Castiel elnevette magát én meg csak vörösebb lettem. Annyira meglepett a meglepetésem vége, hogy nem tudtam hogyan reagáljak. Abban a pillanatban éreztem, hogy egyedül én vagyok így ezzel. Ő csak nevetett.

Albatraoz: Castiel, ne nevess rajtam! Kezdesz túlzásba esni...

Castiel: De ilyen választ, soha nem gondoltam volna egy csók után. Megint Piroska vagy!

Albatraoz: Nem vagy kicsit...

Egy furgon hajtott be a rétre és egy zseblámpás vénember belevilágított a szemünkbe. Őrjöngeni kezdett, mire Castiel megragadta a csuklómat és futni kezdtünk. Felpattantunk a motorra és iszonyú gyorsasággal elhajtottunk. Olyan volt mintha huligánok lennénk, pedig biztosra veszem, hogy semmi rosszat nem követtünk el. Mikor végre megálltunk, próbáltam összeszedni a gondolataimat, de ezt is megzavarta Castiel mikor hátulról átölelt.

Castiel: Mi van kislány? Megijedtél?

Albatraoz: Beszélnünk kell!

Castiel: Igen?

Albatraoz: Nem gondolod, hogy túl lazán veszed?

Castiel: De... Ha boldog vagyok, akkor miért viselkedjek idegesen? Mond meg te! Mit akarsz tőlem?

Albatraoz: Én? Én, csak...

Megfogott a kérdéssel. Én azt akarom, hogy újra mellette lehessek, de nem ez az, amit tennem kell. Castiel egy sikeres énekes, akinek megannyi rajongója van. Ha egy magamfajta lánnyal lenne, lehet, az rossz fényt vetne a hírnevére. A sem biztos, hogy azért tette, mert engem akar...

Albatraoz: Én azt szeretném, ami neked a legjobb lenne.

Castiel szótlanul nézett én meg elszégyellve figyeltem a reakcióját. Sóhajtott egyet és a kezét az arcába temette.

Castiel: Nyugtass, meg hogy nem a hírnevemet akarod boncolgatni!

Albatraoz: De én...

Castiel: a rohadtul nem érdekel! Mindig mindenki csak, mint a Crownstorm énekeseként lát. Legalább te mond meg nekem, hogy mi az, amit te akarsz!

Elállt a lélegzetem, de gondolkodás nélkül rávágtam.

Albatraoz: Én csak melletted akarok lenni! Nem akarok azon gondolkozni, hogy hány lány fontos még neked rajtam kívül. Tudni akarom hol vagy, mit csinálsz, és hogy rám gondolsz e akkor. Szeretném, ha megnyugtatnál, mikor féltékeny vagyok, hogy megölelj, mikor magányos vagyok, és hogy mellettem legyél, amikor más nem.

Elnémultam és csak a szipogásom hallatszódott az üres utcában.

Castiel: Ez sokkal őszintébb volt. Sokkal jobban hasonlított arra az Albatraoz-ra akit ismerek... és szeretek.

A szívem kihagyott egy ütemet mikor kimondta, hogy szeret. Még a sírásom is abba maradt.

Castiel: Nyugtass, meg hogy többet nem úgy nézel rám, mint a Crownstorm énekesére, hanem mint Castiel-re.

Albatraoz: Nem is akarok úgy tekinteni rád...

Felemeltem a fejem és szélesen mosolyogtam rá Castiel-re.