Four Times Black Hun

Yuko képessége

Tudtommal nem. Miért? Mi a képessége?

Dazai kissé tétovázott válaszával, de végül megadta azt.

-Pont ez az, amiről fogalmam sincsen.-Mondatát egy sóhajjal zárta.

-Micsoda? Nem tudod, hogy mi a képessége?-Lepődött meg, hisz nem mindennapos, hogy valamit nem tud társa.

-Egyik nyilvántartásban sincs benne és bármennyit nyomoztam sehol sem találtam. Kamera felvételeken sincs rajta, hogy használta volna akár egyszer is. Tehát három lehetőség áll fent.

Első: nagyon jól titkolja.

Második: olyan áldottsága van, ami nem látszódik, ha aktiválja.

Harmadik pedig: ez csak egy szóbeszéd, hogy van neki.-Mondta el ötleteit. Chuuya csak hallgatta Dazai beszámolóját, miközben szívott egy utolsót cigarettájából, majd ledobta a földre és rálépett.

-Pont az ilyen titokzatos embereket utálom a legjobban...-Mondta, majd elhaladt társa mellett.-Leszarom, hogy van-e képessége, vagy nincs. Nem változtat azon, hogy még nálad is jobban gyűlölöm.- Tette még hozzá mondandójához. Ezután felkapta földről kabátját és késeit, amiket a lány ellen használt, majd visszaindult a helikopterek felé, de Dazai még nem fejezte be a mondanivalóját, így társának háttal megszólalt.

-Egyébként miért késeket használtál?-Kérdezte Dazai, majd szívott egy utolsót cigarettájából és eldobta, utána rátaposott ő is. Miután végzett a kis szünetével megfordult amerre a kalapos is található volt.-Csak nem féltél, hogy megölöd a töltényekkel?-Húzta ördögi mosolyra száját. Chuuya idegesen csikorgatta fogait, majd ciccegve egyet megfordult és újra eredeti célja felé vette az irányt.

Mikor visszaértek a helikopterrel a Maffia leszálló pályájára, egyből a vezér rendelőjébe vették az irányt.

-Chuuya-kun hozd Yuko-chant.-Parancsolt rá Mori. A kalapos ráemelte tekintetét főnökére és kissé összehúzta szemöldökét.-Rin-kun nem cipelheti mivel sérült, Dazai-kun... Nos neki mindjárt kiderül, hogy már megint melyik gyógyszeremet fogyasztotta el, emiatt nem akarok rá plusz súlyt tenni.-Sorolta Mori az okokat.

-Mori-san... Mégis honnan tudja, hogy ettem gyógyszert?-Kérdezte Dazai kissé meglepetten, bár ez hangján és arcán nem volt észrevehető.

-A harc közbeni viselkedésedről.-Hangja úgy csengett, mintha egyértelmű lett volna, és bárki észre tudná venni. Pedig nem így volt. A kötéses lehajtotta fejét és magában elmotyogott egy "francbát" mivel még egy sikertelen öngyilkosság... Addig Chuuya nem szívesen, de követte főnöke utasítását, így megfogta az eszméletlen lányt és karjaiba vette, majd elindult a többiek után. Mikor odaértek a kalapos letette egy ágyra Yuko-t, majd oda lépett Dazai mellé a lehető legtávolabb Rin-től.

-Lássuk csak...-Végig nézett mind a három alkalmazottján-Dazai-kun veled kezdjük. Ülj le ide-Mutatott egy székre Mori. Minden egyes részét megvizsgálta látásától egyenesen reflexéig, viszont mikor szív dobogását hallgatta fonendoszkóppal, sóhajtott egyet majd megszólalt.

-Azt hiszem meg van a probléma. Dazai-kun.. mennyit vettél be a fájdalomcsillapítóból?-Kérdezte meg, bár sejtette, hogy nem keveset.

-Kettőt. -Válaszolta egyszerűen.

-Csak kettő darabot? -Színlelt meglepettséget főnöke, hiszen gondolta, hogy nem ennyit vett be.

-Kettő levéllel. -Egészítette ki.

-Így már értem...-Sóhajtott Mori.-Rendben van, még veszek tőled vért, illetve kapsz egy lavórt, meg egy olyan gyógyszert, ami nem lesz kellemes.-Fogalmazott enyhén.