Elvakító szerelem

🌼8🌼

                          -1hónap múlva-
Már véget ért a téli szünet.Az iskola elkezdődött(ma lol)és nagy bánatomra ezzel jött a koránkelés is.Katy természetesen nagyon hiányzott,de az osztálytársaim nem igazán.Bár ennek az okát már elmeséltem...Ez alatt az 1hónap alatt nem történt semmi érdekes..Ja de mégis.Payton megkérte a kezem!*-*(...)Na a nagy lóf*szt!Pont ellenkezőleg.Mikor utoljára 'láttatok' még úgy látszott minden sínen van..Aztán egyszer csak egy nap úgy döntöttem letöltöm a 'tiktok' nevű applikációt és szembesültem a ténnyel,hogy a kis barátom egy kibebasz*tt nagy 'sztár'.Elég sokáig haragudtam rá,de végül megbékéltem,hisz' olyan aranyosan kért vagy 100-szor bocsánatot..(pedig nem volt rá oka..)Aztán..Teltek a napok és hát,Payton egyre jobban elhidegült tőlem.Nem beszéltünk snapen,se messengeren.Nem mentem át hozzá ,mert nem hívott én meg magamhoz nem mertem.Nem kereste a társaságom..De miért is gondoltam,hogy keresné?!Hisz' ő híresség!!Miért is állna le egy ilyen egyszerű Luna mellett?Olyan naiv voltam..De már nem bánom..Na jó de..De ha ő boldog..Nevermind.Inkább vissza a jelenbe:január 7.-szerda.Suli első napja.
Mint minden reggel az ébresztő keltett.Feltápászkodtam és felöltöztem.Próbáltam kicsit elegánsabbra,de mégis lazára venni,végül ezt öltöttem magamra:

Aztán szokásos laza konty,végül felvettem a kontaklencsém.Igen sikerült újat venni.Lementem és megnéztem mennyi az idő:8óra30..Mi?!Hogy lehet,hogy feszt' elkések?Nenenene!Mivel nem volt kitől elköszönnöm(anya ugye csak február végén jön haza)felkaptam a táskám és rohantam kajájért és kávéért.A szokásos pékség.Pogácsa,kávé..Mikor kiléptem megláttam..Azt akivel itt ütköztem össze.Akivel órákat tudtam hülyülni a szünetben..Aki mikor már majdnem kezdtem felé érzelmeket táplálni csak kisétált az életemből...Payton. Csakhogy nem volt egyedül..Most.Ugye.Csak.Szívatsz?!Riley?Komolyan a legkényesebb r*banc a suliban..És ami mégroszabb a 'fő ribi'(Eva) csicskája..Már majdnem kezdtem tapsolni,hogy ráesett a választása.Ja nem..Majdnem elsírtam magam,de nem tehettem.Nem azért mert 'jajj nem adom meg nekik azt az örömöt,hogy sírni lássanak'.Nem.Mert így sem látták volna,ugyanis..Éppen elvoltak egymással foglalva,ha értitek..Inkább csak lemondóan megráztam a fejem és tovább mentem.Na jó rohantam,mert elmések. Épp csöngőre de beértem.Katy a helyén ült és olyan 'miafasz' nézéssel bámult.Én csak tátogtam neki egy:'Majd elmondom'-ot és lehuppantam a helyemre.Már vagy 15 perce hallgathattam a geometria csodáit,mikor is két személy toppant be..Riley akinek szanaszét állt a haja és kicsit furán állt öltözéke mellett az embernek fel sem tűnt(khmm persze),hogy még a sminkje is el van kenődve,és Payton akinek a haja még jobban szétállt és a pólója agyon volt nyúzva.Gondolhatjátok mi történt.
-Elnézést a késésért,de tudja dolgunk volt,hihi-nyávogott a kis szajha..-Ugye Paytike?-kellette tovább magát.
-Ja igen,elnézést-válaszolta úgy mintha eddig nem oda figyelt volna.Riley ment  a helyére ami történetesen a melettem lévő 2személyes pad volt...🙄Payton is ment a helyére.Na nem az igazi helyére,ami mellettem van..Ő úgy gondolta Riley melett kényelmesebb.Miközben felé tartott átsuhant rajtam a tekintete.Én rögtön a rombuszokkal a füzetemben kezdtem 'babrálni',mintha olyan érdekes lenne..

Miután véget ért a fél órás szenvedés jött egy biosz,kémia,tesi,angol végül spanyol..Volt még ma egy plusz matekom,de nem volt erőm bemenni.Inkább felkaptam a cuccom és indultam haza.A szekrényemből kivettem a gördeszkám(amit nap elején raktam be)és gurultam Katyhez,aki szerencsére megvárt.De miért is ne várt volna..Kíváncsi a késésem okára,illetve ugye,hogy hogy vagyok Payton miatt.
-Na végre!-kiáltotta az amcsi barátnőm,miközben felpattant a kerékpárjára.-Nem tudom mióta várok és állok itt.-háborgott tovább,és elindultunk,a kávézóba.Mindig oda megyünk 'lógni'.A Grace's Coffe lehet nem valami puccos hely,de nagyon hangulatos.
Mikor megérkeztünk leültünk az asztalhoz és kikértük a kávékat,illetve Katy egy szendvicset én meg egy csokis muffint.
-Na kezd az elején!-vágott egyből a közepébe.
-Hát igazából semmi extra nincs a késésemmel,csak a szokásos elalvásom-kezdtem kicsit kínosan nevetve,majd folytattam-a Paytonosat pedig tudod addig,hogy kerül vagy mi a tosz..És ma láttam először én is egy hónap után,szóval nem tudom mit kavar ezzel a kis ribivel,de nem is érdekel..-jelentettem ki magabiztosan.
-Uhummm-bólogatott mindent sejtően miközben tömte a fejét a szalámis szendvicsével-Khmm Tetszik neked khmm..-'köhögött' fel mikor lenyelte az utolsó falatot.Épp belekezdtem volna magyarázkodni,de egy levegő vételnél tovább nem jutottam..Nem tagadhatom.Mióta találkoztam Paytonnal ,azóta mintha kicseréltek volna.Most meg,hogy hirtelen elkezdett kerülni szíven szúrt..Barátnőmre tekintettem aki csak győzedelmesen mosolygott.Én csak vállon 'csaptam',majd tovább beszélgettünk.Már 15:30 volt mikor elköszöntem tőle.Mivel messze lakik,és nem egy felé indultunk hazamentem egyenesen.Na jó nem..Muszáj volt kiadni magamból a feszkót,ezért elmentem a legközelebbi gördeszka pályához.Elmentem a publikus wc-re előkotortam a 'laza cuccom' és átöltöztem.

Már egy ideje gyakorlom a trükköket,mikor feltűnik valaki a helyszínen..Az a valaki szintén gördeszkázni jött..Az a valaki megint nem volt egyedül..
Payton pattant a gördeszkára én meg felcsaptam a kapucnit(most olyan haspóló van rajtam,mint aminek van, na!xd)És így remélhetőleg nem ismer fel.Hogy ezt biztosítsam a lehető legmeszebb lévő kis pályara mentem ahol nagyon senki nem volt.Ribike-khmm akarom mondani Riley leült a padra és miközben telefonozott a rágóján csámcsogott,de úgy,hogy még én is hallottam.

Tíz perc se telt el mikor azt láttam,hogy Riley megindul Payton felé,de fél úton egy kis lejtőn felbukik,mivel magassarkúban volt..Tipikus..Payton persze rögtön segítségére sietett és felsegítette.Közben nekem HATALAMAS önuralom kellett,hogy ne nevessek fel teli-torokból.
Nem hallottam semmit csak pár szót,ugyanis szörnyella ahogy felállt heves hadonászásba kezdtett és majdhogynem ordibálásba..Ilyesmik voltak:Elegem van,Rohadt gördeszka,Feszt' csak itt vagy,miért nem velem?!,Elmentem!
Az utolsónál feléjük kaptam az eddig eltakart fejem,és láss csodát eltipegett.Paytonra fordítottam tekintetem,de ő meglepettségre csak hanyagul vállat vont,majd tovább gördeszkázott.Talán kicsit sokáig figyeltem,ugyanis felém kapta tekintetét.Nem tudom,hogy felismert e..Én csak gyorsan elkaptam a fejem ,majd leültem egy padra,hogy ne legyek gyanús.
Öt perc se telt el mikor leült mellém valaki.Az illatától összeszorult  a szívem,ami engem is arra kéztett,hogy összébb húzzam magam.A fejem jobban lehajtottam,hogy hátha van még mit menteni,de már-már reménytelen volt.
-Felesleges takarni magad,tudom,hogy te vagy az..Lu..-az utolsó szóra könnyek lepték el szemem,amit ő nem láthatott  a lehajtott fej és kapucni kombóm miatt.Ám hirtelen a kapucnit lecsapta a fejemről.Engem meg hirtelen ellepett a düh.Felpattantam így meglátta a könnyes arcom és tágra nyíltak a szemei.Mintha megbánás suhant volna még át az arcán,de szerintem  csak képzelődtem.
-Most őszintén minek jöttél ide,hmm?!
-É-én..-nem hagytam,de szerintem nem is tudott volna megszólalni.
-Egy hónapja..Egy kibaszott hónapja nem kerestél!Nem válaszoltál az üzenetekre!Nem adtál életjelet!Le.Se.Szartál!Tudod,hogy több napig csak az ágyamban gubbasztottam kisírt szemmel és azon gondolkodva,hogy mit basztam el?Vagy hogy miért nem vagyok elég jó barát?Fogalmad sincs!Aztán ma kell megtudnom,hogy még ezalatt az egy hónap alatt "barátnőkre" is szert tettél?Most meg,hogy elhagyott a ribikéd jössz hozzám,hátha ez a piszkos rongy jó még?Vagy mégjobban össze akarsz taposni?!Hát fordulj fel,Payton Moormeier!!Fordulj fe-fel!-a végén nem bírtam és felzokogtam.De nem vártam meg a sajnálkozását.Felkaptam a gördeszkát és szinte végig sírva az utat,de haza értem.Már nem volt energiám semmire.Csak kisírt szemmel beborultam az ágyba.Nem érdekelt semmi.Se a suli.Se a házi.Se a holnap.Se Payton.