Broken Things ✦ Peter Parker

VI.

╱╳╲╱╲╱╲╱╳╲╱╲╱╲╱╳╲
Ｐｅｔｅｒ
╱╳╲╱╲╱╲╱╳╲╱╲╱╲╱╳╲

Mortia igazgató bejelentés hatására az addig csöndesen jegyzetelő osztály egy emberként kezdett duruzsolni. Néhány másodperc elteltével az általános zsibongás miatt a helység sokkal inkább hasonlított egy méhkasra, mint osztályteremre.

Peter ezzel szemben a rá szegeződő szempárok kíváncsi tekintetét magán érezve, egy szót sem szólt. Csak üldögélt tovább, az asztala karcolásokkal és a legkülönbözőbb tintafoltokkal tűzdelt lapját bámulva, miközben homlokráncolva igyekezett rájönni, hogy mégis mit követhetett el, amiért Morita igazgató a tanórája kellős közepén rángatja el őt a társai mellől.

- Pöcsi Parker bajban van... – harsogta kárörvendően Flash, mint ahogy általában mindig, ha lehetőséget kapott rá, hogy Peter szerencsétlenségén nevethessen.

- Mit csináltál? – súgta oda neki a mellette ülő Ned, de ő csak értetlenül megrázta a fejét.

- Halvány lila gőzöm sincs...

- Peter hallottad az igazgató urat, indíts az irodába – mondta ellentmondást nem tűrő hangon Mrs. Warren majd a kajánul vigyorgó Flash felé fordulva így folytatta: - azt pedig, aki a vihogásával tovább zavarja az órámat én fogom Peter után küldeni az igazgatóiba.

Peternek ezután nem volt más választása, mint összepakolni a cuccait és hátizsákját a vállára kapva megindulnia Mr. Morita irodájába.

Útközben lehetséges mentségek során törte a fejét, az azonban nem segített a helyzetén, hogy fogalma sem volt róla, hogy egészen pontosan mit csinált, amivel kivívta magának a kellemetlen meghívást.

Mivel a jegyeivel és a magaviseletével eddig nem nagyon volt probléma, egyetlen tippje a téli szünet előtti utolsó tanítási napon bekövetkezett aprócska laborbaleset volt.

Senki sem sérült meg mert végig ura voltam a helyzetnek gondolta magában dacosan, de a gondolat, hogy ezt néhány percen belül már az igazgató előtt állva kell elmesélnie megrémítette.

Az irodába nyíló ajtó kilincsére tette a kezét, majd nagy levegőt véve belépett az aprócska helyiségbe.

Érkezésekor Mortia igazgató úr kedélyes csevegést folytatott a pult mögött helyet foglaló Mrs. Paytonnal, aki folyamatosan kacarászott és szőke fürtjeit tekergette.

- Kerülj beljebb Peter... - mondta a férfi miközben – Mrs. Payton legnagyobb csalódottságára a pultot elhagyva a szoba közepéhez sétált.

- Igazgató úr... - kezdett bele bizonytalanul a fiú – Ha a szünet előtti laboros malőrről van szó az esküszöm, hogy véletlen volt. Senki sem sérült meg és a tüzet is pikk-pakk eloltottuk...

Mr. Mortia meglepett arckifejezését látva Peter rögtön megbánta, hogy nem hagyta szóhoz jutni a férfit.

- Micsoda? Nem, én arra akartalak megkérni, hogy vezesd körbe a legújabb diákunkat Ms. Edwardst, de ehhez a laboros dologhoz majd még mindenképpen visszatérünk...

Az Edwards vezetéknév hallatán Peter felkapta a fejét. Homályosan emlékezett rá, hogy hallotta már valahol az előbbi nevet.

A pulttal szemben kihelyezett székek egyikéről egy vele egy korúnak tűnő lány tápászkodott föl. Olyan csöndesen mozgott, mintha csak egy árnyék lenne, majd Peter mellé érkezve egy óvatos mosolyra húzta ajkait.

A fiúnak elég volt egyetlen pillantást vetnie a lány hullámos, vállig érő tincsekkel keretezett kerek arcára, hogy azonnal felismerje őt.